Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Író és város szövetsége 1931-1944

I. író és város szövetsége 1931-1944. Jókai azt írta valahol, hogy őt Kecskemét tette íróvá. Ady Endre Nagyvárad hatásának tulajdonította, hogy rátalált alkata vezérmotívumára. Márai Sándort Kassa ihlette. Németh László életében fontos, kiugrató szerepet játszott Debrecen, egyike annak a hét városnak, amelyhez élete során köze volt. Ezt maga az író is számos írásában hangoztatta. „Azóta, ami jó pályámon ért, majd minden vidékrőljött. Életem legnagyobb vállalkozásába: a Tanúba Debrecen ugratott bele; a magam írta esszé-folyóirat Kecskeméten talált gondos, ötletes kiadót s melegítő kört. Győr, Vápa, Pécs, Sárospatak, Szeged mind beírta pályámba a nevét, hogy aztán életem legnehezebb éveire, egy Móricz^ Zsigmond oldalán megismert alföldi város, Hódmezővásárhely adjon men- és munkahelyet s egy városnyi szeretetet is ráadásul. "

x E könyv célja és feladata, hogy a mindkét fél számára termékeny debreceni kapcsolat tartalmát és hatását a lehető legteljesebben felmutassa. Németh László debreceni kapcsolatainak külső története mozaikszerűen megtalálható önéletrajzi írásaiban, naplóiban, levelezésében. E jegyzetekből, emlékezésekből kiderül, hogy Debrecen az ő életében a katalizátor szerepét töltötte be, amit az író hálásan nyugtázott, s kellőképpen honorált. A város neve természetesen itt metafora; voltaképpen személyekről van szó, néhány szellemi küzdőtársról, elsősorban Gulyás Pálról: a barát szóra élete végéig az ő nevével felelt, továbbá Juhász Gézáról, Kardos Lászlóról, Kardos Pálról, Tóth Béláról, Kondor Imréről, később Szabó Árpádról, Karácsony Sándorról, Balogh Lászlóról stb. Németh László Németh László: Vidéken élni. Németh László a 30-as években