Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Debreceni fogadtatása és kapcsolatai (1938-1944)

a családjától kapott kétfajta szellemi örökséget.

36 Egy helyen ugyan azt írja, hogy a könyv tanulmány Németh életéről, más helyütt viszont „Es%kö%e tiszta epika, hatása regényeivel rokon, nem esszéivel. Ha tanulmány, ha élveboncolás is a Magam helyett, minden esetre önéletrajz Az író voltaképp mindig önmagát, a tulajdon sorsát íja; Németh új műve ezért testvér a regényeivel, nemcsak ábrázolásban, hanem anyagában is. " Am Juhász ebben az írásában önkéntelenül leleplezte magát, hogy tudniillik mint vélekedett Németh regényeiről: „... regényeinek fárasztó elbeszélés-módja, aprólékos részletezése itt oldódik fellegfölényesebben, bár most sem annyira mesévé, történéssé, mint inkább gondolatokká" Ezzel egy időben Balogh László A Medve utcai polgári c. munkáját szemlézte.

57 Irodalmunkban alig jelent meg érdekesebb könyv, mondja, mert nemcsak egy iskola képe bontakozik ki belőle. >y

A nagy távlatok és összefüggések vizsgálója csodálatos képességgel feszfti szét zárt foglalkozási körének vizsgálódási határait. Az egyszerű iskolakép, anélkül hogy pontosságából és megbízhatóságából veszítene csaknem egész társadalmi és gazdasági helyzetünket tükröző kristállyá válik. (...) Az iskolaorvos és pedagógus munkáját tehát a társadalompolitikus leszűrt eredményei is gazdagítják. " Németh László, Gulyás Pál és felesége, Rozó a Dobozi bérház előtt 56 Juhász Géza: A magyar sors vonzástörvénye. Németh László: Magam helyett. Sorsunk, 1943/9. 720-722. 57 Balogh László: A Medve-utcai polgári. Pásztortűz, 1943. 424—425