Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Debreceni fogadtatása és kapcsolatai (1938-1944)

rakatban: Ponyva.' " Harsányi rövidesen feljelentést tett Juhász Géza ellen sajtó útján elkövetett becsületsértés és hitelrontás miatt, amiből hosszadalmas per lett. Juhász Géza a törvényszéki tárgyaláson annak megállapítása végett, hogy nem lépte túl a jogos kritika határát, szakértőként Németh László meghallgatá­sát kérte. A törvényszék a kérésnek helyt adott. Harsányi Zsolt Németh Lászlót nem fogadta el közös szakértőnek, s a maga részéről Voinovich Gézát kérte ilyen minőségben kirendelni. Az 1943. február 17-re kitűzött tárgyalás Harsányi ügyvédjének akadályoztatása miatt elmaradt, a március 12-re időzített tárgyalás előtt pedig Németh László jelentette be, hogy betegsége miatt nem tud megje­lenni, majd a két ügyvéd peren kívüli megegyezést kezdeményezett, de az nem járt sikerrel. Az 1943. november 12-én megtartott tárgyalásra viszont a törvény­szék nem hívta meg a szakértőket, mert nem rendelte el a valóság bizonyítását, ellenben a rendelkezésére álló adatok alapján meghozta az ítéletet: Juhász Gé­zát sajtó útján elkövetett becsületsértés vétsége miatt 1000 pengő pénzbünte­tésre ítélte (a hitelrontást nem állapította meg!), végrehajtását azonban 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett, de Harsányi az ítélet meghozatala után 17 nappal meghalt, ezért a fellebbezést a felek visz­szavonták. Németh László minden esetre elkészítette szakvéleményét. Ez újabb mester-esszéjében így ragadta meg a lényeget: yy A közönség ponyvaszpmjá­nak van egy s%nobis%tikus válfaja is, amely folyton a kultúra nagy alakjai körül settenke­dik, de ott kizárólag csak mellékes, az életrajzi, a ponyvaszerű érdekli. Ez a fajta ponyva­szpmj talán még veszedelmesebb, mint a becsületes detektívregény olvasás. " 48 A Bocskai-kertben Mint azt külön fejezetben tárgyaljuk, Németh László 1942 novemberében megpályázta a Tisza István Tudományegyetem irodalomtörténeti tanszékét. A katedrát nem nyerte el, pedig ez is motiválta abban, hogy a Bocskai-kertbe köl­tözzön, ahol még abban az évben egy 2000 négyszögöles, házas szőlőt vásárolt. Mindig is melengetett magában egy falanszter-tervet, egy utópista közösségi otthont, ahogy csúfolódva emlegették, egy Cseresnyést. A telket, egy őszi va­sárnap, 1942. szeptember 27-én ünnepélyesen vette birtokába. Az „avatáson", Hartyáni István és Kristó Nagy István emlékezete és fényképek tanúsága sze­rint, jelen volt az író felesége, a debreceni baráti kör: Juhász Géza, Gulyás Pál és családtagjaik, Lükő Gábor, Újfalussy József, Asztalos Sándor. „Dél körül volt az avatóünnepség. Kint a ház egy nagy terebélyes fa alatt. Németh Lász/ó készült a be­46 Juhász Géza: Magyar könyvnap. 1942. Tiszántúl, május 31. 6 47 Nagy Sándor: Irodalmi per a Horthy-korszak bírósága előtt. Alföld, 1960/3. 122-128 48 Mi a ponyva? 1943

Next

/
Oldalképek
Tartalom