Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Debreceni fogadtatása és kapcsolatai (1938-1944)

VI Tóth Béla - több hónapos távlatból, bizonnyal a vita alapos ismeretében - árnyaltabban közelített a témához, konstatálva, hogy Németh irodalmunk amúgy

7 is nyugtalan vizébe hatalmas követ dobott.

16 Szerinte az író az orvos módjára nyúlt a magyar irodalomhoz, alkati hibát észlelt és orvosságot keresett. Mit csinál Németh László? - teszi fel a kérdést. „Visszaveheti a magyarságot egy ős képletre, ennek érvény esüH Hijl hiányolja s követeli irodalmunkon. az ősképlet a^ ô okos és hajlékony rendszerében nem zavaros ősmagyarkodás, korlátolt elzárkózás. Megérti a korok alakító erejét. " VaTóth Béla ëY

ls nem zárja ki az idegen hatásokat, s magát az asszimilációt sem. Vizsgálódásait az irodalom terén végzi, „de az írókat nem az egyéni és irodalmi, vagy esztétikai érték szempontjából taglalja, hanem a közösség és általános szellemi érdek szempontjából... ", bár nem tagadja az irodalmi értéket. Ezt még magyarázatképpen említi, de Németh „balladás magyarságát" ő sem fogadja el, hiszen alapvetően magyar szellemű a vidám Petőfi, Jókai, Tamási Áron is. „Németh abba a hibába esik, hog Petőfin és Aranyon már Adyt, sőt az Ady utánit követeli. " Szellemes, időtálló megfigyelése: „Németh magyarságképleiének csiráját magában, az ő természetében kell keresnünk. " Dogmatikus az író, midőn a magyar nép és múlt alaptermészetét ideaszerű ősvalóságnak fogja fel, holott az is változó minőség. Optikai csalódásra vall, amilyen sötéten látja irodalmunk másfél évszázadát. Ugyanakkor egyet ért azzal, hogy az adott korszakban a magyar irodalom belső szelleme ellen hivatalos ellenállás nyilvánul meg, amelyért nemcsak a Németh által említett Baumgarten-alapítvány, a Magyar Szemle c. folyóirat, hanem az állam hivatalos művelődéspolitikája, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy- és a Petőfi Társaság is felelős. Azt meg Németh László belső ellentmondásának tekinti, hogy Budapesttől várja a megváltást, holott Budapest híg magyar, ezért a magyar szellem megmentése „csak a tiszta vidék bekapcsolásával, felemelésével, felszabadításával, új Debrecenek feltámasztása útján lehetséges. " Mint látható, a debreceni írók és kritikusok elsősorban irodalomtörténeti átértékelésnek fogták fel Németh Kisebbségben c. munkáját, holott annak első rétegében faji és szociális problematika összegződik. A hónapokig tartó polémia minden esetre továbbnövelte Németh László hírnevét, pedig ő maga olykor nehezen viselte a kirohanásokat, a szándékos torzításokat, a különféle politikai indulatoktól fűtött megbélyegzéseket, oly annyira, hogy minden eshetőséggel számolva „20 centi" morfiumot szerzett be. Ezen Nagy Tibor, régi bírálója 16 Tóth Béla: Vita egy könyvről. Németh László: Kisebbségben. Új Élet, 1940/3. 100-103