Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Debreceni fogadtatása és kapcsolatai (1938-1944)

VI Tóth Béla - több hónapos távlatból, bizonnyal a vita alapos ismeretében - árnyaltabban közelített a témához, konstatálva, hogy Németh irodalmunk amúgy 7 is nyugtalan vizébe hatalmas követ dobott. 16 Szerinte az író az orvos módjára nyúlt a magyar iro­dalomhoz, alkati hibát észlelt és orvosságot keresett. Mit csinál Németh László? - teszi fel a kérdést. „Visszaveheti a magyarságot egy ős képletre, ennek érvény esü­H Hijl hiányolja s követeli irodalmunkon. az ősképlet a^ ô okos és hajlékony rendszerében nem zavaros ősmagyarkodás, korlátolt elzárkózás. Megérti a korok alakító erejét. " Va­Tóth Béla ëY ls nem zárja ki az idegen hatásokat, s magát az asszimilációt sem. Vizsgálódásait az irodalom terén végzi, „de az írókat nem az egyéni és irodalmi, vagy esztétikai érték szempontjából taglalja, hanem a közösség és általános szellemi érdek szempontjából... ", bár nem tagadja az iro­dalmi értéket. Ezt még magyarázatképpen említi, de Németh „balladás magyar­ságát" ő sem fogadja el, hiszen alapvetően magyar szellemű a vidám Petőfi, Jó­kai, Tamási Áron is. „Németh abba a hibába esik, hog Petőfin és Aranyon már Adyt, sőt az Ady utánit követeli. " Szellemes, időtálló megfigyelése: „Németh magyarság­képleiének csiráját magában, az ő természetében kell keresnünk. " Dogmatikus az író, midőn a magyar nép és múlt alaptermészetét ideaszerű ősvalóságnak fogja fel, holott az is változó minőség. Optikai csalódásra vall, amilyen sötéten látja iro­dalmunk másfél évszázadát. Ugyanakkor egyet ért azzal, hogy az adott kor­szakban a magyar irodalom belső szelleme ellen hivatalos ellenállás nyilvánul meg, amelyért nemcsak a Németh által említett Baumgarten-alapítvány, a Ma­gyar Szemle c. folyóirat, hanem az állam hivatalos művelődéspolitikája, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy- és a Petőfi Társaság is felelős. Azt meg Németh László belső ellentmondásának tekinti, hogy Budapesttől várja a meg­váltást, holott Budapest híg magyar, ezért a magyar szellem megmentése „csak a tiszta vidék bekapcsolásával, felemelésével, felszabadításával, új Debrecenek feltámasztása útján lehetséges. " Mint látható, a debreceni írók és kritikusok elsősorban irodalomtörténeti át­értékelésnek fogták fel Németh Kisebbségben c. munkáját, holott annak első réte­gében faji és szociális problematika összegződik. A hónapokig tartó polémia minden esetre továbbnövelte Németh László hírnevét, pedig ő maga olykor nehezen viselte a kirohanásokat, a szándékos torzításokat, a különféle politikai indulatoktól fűtött megbélyegzéseket, oly annyira, hogy minden eshetőséggel számolva „20 centi" morfiumot szerzett be. Ezen Nagy Tibor, régi bírálója 16 Tóth Béla: Vita egy könyvről. Németh László: Kisebbségben. Új Élet, 1940/3. 100-103

Next

/
Oldalképek
Tartalom