Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Író és város szövetsége 1931-1944

van:problémákat vetettfel. Az író, aki örökös hullámzásban él, nem vállalkozjoatik a rész: letekig menő felépítésre. Hivatása az útmutatásra jelölte ki. Az egyes gondolatok kiszélesíté­se már azokra vár, akikben van elég értelem és bátorság a gondolatok vállalására. A húszas nemzedékben volt bátorság sőt odáig ment ez a bátorság hogy a Németh Lászlótól kapott impulzusokat igyekeztek letagadni, s amikor többé-kevésbé megtanultak a maguk lábán járni, szembefordultak azzpl, aki az első lépésekre megtanította őket. Pedig ha végignézünk a mai nemzedéki folyóiratokon, nem igen találunk olyat, amely nem a Németh László gon­dolatain indult el. Annak a nagy nemzedéki fellobbanásnak a rugóit is, amelyet most élünk, Németh Lászlónál találjuk meg. O volt az, aki a Nyugat hasábjain nemzedékké kovácsol­ta a harmincasokat, és meghatározta közös vonásaikat. " Jakab Antal, egy Erdélyből származó fiatal író sem azonosult Gulyás Gábor gondolataival, jóllehet ő is a húszasok közé tartozónak érzi magát, de nem tud sem új frontról, sem új világ­nézetről, amely különbözne a harmincasokétól. 64 „Gulyás Gábor minden áron a né­piesség keresztes vitéze akar lenni. Elfelejti, vag szándékosan néz lúl rajta, hogy a népiessé­get éppen a harmincasok, (Erdélyi, Illyés, Németh, Tamási) harcolták ki, s az ifjúságra en­nek elfogadása vár... " A vita széles mederben hullámzott tovább, hozzászólt Csobán Endre, a Csokonai Kör főütkára, Kardos László, az Ady Társaság főtitkára is. Kardos oda konkludál 63 , hogy a húszasok ellenérzései között nem kis súllyal esik a latba ama meggyőződés, hogy az Ady Társaság nem értette meg a fajtisztaság nagy koreszméjét. Vagyis: yy A húszévesek egy része (...) erős faji—politikai elfogultságokkal küzd, s míg egyfelől érzi, hogy szellemi otthonát az Ady Társaságban kellene keresnie, más­felől kínos inkompatibilitást lát saját hitleriánus nézetei és ama tény közt, hogy az Ady Társaságnak zsidó tagjai és tisztségviselői is vannak. " Tárgyunk szempontjából még Asztalos Dezsőnek, egy készülődő irodalomtörténésznek a szövege tűnik érde­kesnek 66 , aki Juhász Géza ellen fordítja az epigonság vádját. Szemére lobbantja, hogy noha már túl van a negyvenedik életévén, „s verseiben és prózáiban ma is egész fióküzletet tart fönn Babits, illetve Németh László érzés- és gondolatvilágának, geszfuskész; létének... " Asztalos ugyan elismeri, de egyben mérsékelni próbálja Németh ha­tásának jelentőségét: „Tagadhatatlan, hogy néhány nagy áramkörű gondolatával Németh László indította el a mi irodalomkÖzjjsségi életünket. De nem Németh László rendezi és töl­ti be ezt az életet egyénekben jelentkező tartalommal. Minket Németh László csak elindít­hatott, mint ahogy őt magát elindította annak idején Ady és Szabó Dezső. De nem megállí­tott, nem megbénított szabad fejlődésünkben. Mi sokkaljobban: írókhoz méltóbban szeret­jük Németh Lászlót, hogysem bármikor is majd szellemi önállóságunk megrablásával vá­dolhatnók."Asztalos tagadja, hogy a húszas nemzedékhez való tartozás pártállás vagy világnézeti meggyőződés dolga lenne, ugyanakkor „magyarabb magyarsá­64 Jakab Antal: Nemzedék-ellentét és az igazság. Db. 1936. jan. 22. 65 Kardos László: „Húszasok és harmincasok". DFÚ, 1936. jan. 66 Asztalos Dezső: Megváltozott a harmincasok magatartása. Db. 1936. jan. 31. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom