Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Németh László és az Alföld

Kulcsár Szabó Ernő programszerűen világított át több Németh-regényt, s egy 1985-ös tanulmányában arra a konklúzióra jutott, hogy Németh nem tekintette ugyan szövegnek, jelrendszernek a regényt,

42 de „leképező ábrázolás helyett a regény nyelvére, stílusára helyezi a hangsúlyt. " Korábban ezt állította Pethő Bertalan 1981-es Égető Eszter-analízise is, amelynek summája a címben is megfogalmazódik: egy magyar paradigma a létről.

43 Czine Mihály terjedelmes vitacikke

44 bepillantást enged az 1957 utáni Németh László recepcióba, különös tekintettel az Elet és irodalom barátságtalan viselkedését dokumentálja. Varga Imre emlékezése és adatközlése pedig a Petőfi Mezőberényben c. színmű első közlésének kálváriáját idézi fel.

43 Az évtized több mint negyven Némethtel kapcsolatos közleménye között több, az íróval foglalkozó könyvet, kiadványt bírált, ismertetett. A rendszerváltás után Az 1990-nel kezdődő évtized tárgyunk szempontjából jól kezdődött az Alföld gyakorlatában. 1990-ben például Görömbei András fundamentális kérdéseket taglaló tanulmányát közli a lap,

46 mely olyan Németh László-i alapfogalmakat próbál értelmezni, mint a faj, híg magyar, mélymagyar, minőség, utópia stb. Ebben a periódusban Olasz Sándor két jelentős tanulmánnyal, és egy recenzióval csadakozik a Németh-szakértők táborához.

47 Imre László két kritikája bizonyítja nem lankadó érdeklődését a Németh-életmű iránt.

48 A legjelentősebb szerkesztői gesztust az 1994-es évfolyam tartogatja. A Németh László Társaság, a KLTE Modern Magyar Irodalmi Tanszék és a Debreceni Akadémia Bizottság 1994. szeptember 23—24-én a drámaíró Németh Lászlóról rendezett konferenciát. A folyóirat a tanácskozáson elhangzott előadások közül hármat egy blokkba rendezve megjelentetett.

49 E (poszt)modern 42 Kulcsár Szabó Ernő: Személyiségkép és epikaiság. A poétikai módosulások természete Németh László 1945 utáni regényeiben. 1985/6. 43-53 43 Pethő Bertalan: Egy magyar paradigma a létről. (N. L. Égető Eszter c. regényről). 1981/5. 50—63 44 Czine Mihály: Négy mondatról - bővebben. 1985/11. 39-50 45 Varga Imre: Vihar egy történelmi egyfelvonásos körül. N. L. : Petőfi Mezőberényben. 1986/3. 55—57 46 Görömbei András: Modell értékű nemzeti minőség: Sorkérdések. 1990/10. 64—72 47 Olasz Sándor: Mauriac regényírása, mint ihlető minta Németh László Iszonyában, 1991/4. 61-69 ill. A naplóíró Németh László, 1993/2. 30-32 48 Imre László: N. L.: Életmű szilánkokban, 1990/6. 64—67, ill. A gondolkodó Németh László. 1991/4. 89-91 49 Márton László: Hitelesség és valószínűség. Petőfi Mezőberényben, 1994/12. 57-61; Visky András: Szöveg és tér. (Németh László drámáinak térszemlélete) uo. 62-67; Mészáros Sándor: A hiányzó komédia. Ellipszis Németh László Harc a jólét ellen drámája körül. Uo. 67-72