Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)
Németh László és az Alföld
Furcsa, de ez is a korszak, s nem az Alföld belső ellentmondása, hogy az író halála után egészen a rendszerváltozásig, megszaporodott a vele foglalkozó tanulmányok és közlemények száma. Igaz, 1975-től 1978-ig három év szünet következett, de ez már nem dltás vagy elzárkózás következménye, pusztán a véleden műve volt. 1978-ban az első tanulmány regényírói módszerét vizsgálta az Iszony alapján. 23 Kulcsár Szabó Ernő, a fiatal irodalomtudós a modern magyar irodalom három kiemelkedő prózai alkotásának (Iszony, G. A. úr X-ben, Iskola a határon) fikció-modelljét vette górcső alá, s hasonlította össze. Többek között megállapította: ,^4-Z Iszony regényelemei köpött a XX. s%á%adi metszetrealizmus eljárásai határozik meg a kód konfigurációkat. Erősebb mértékben a személyiségteremtést, a mű anyagát, az időviszonyokat, s magát az elbeszélés funkciót, de részben a plotszervezjs mechanizmusát is. Stilizációs, jelképi vonásokat inkább az epikus fogalmak struktúrája és az események jellege mutat. (...)... az Iszony és az Iskola a határon pontosan jelzi, hogy erősen átalakulóban van a magyar realista regényhagyomány, a realisztikus alapozású próZai fikció számos regényelem redukciójával, jelképi kódolásra valló stilizációkkal valósul meg " Vagyis a késői Németh-regények elbeszélésmódja, narratív technikája a modernség jegyeit hordozza, anélkül, hogy talányos szöveggé silányulna. A következő számban Imre László a Homályból homályba fogadtatásához járult hozzá 24 örömteli szavakkal és magvas gondolatokkal. Megállapítja, hogy „közérthetőségük és egyértelműségük ellenére kevés író műveit értették és magyarázták félre oly sokszpr, mint a Németh Lászlóét. Nem bizpnyos, hog jobb sors vár a Homályból homályba írásaira. Lesznek olyanok, akik csak pletyka kíváncsiságból olvassák, akik ebben is csak beteges túlérzékenységének, önmagába koncentráltságának dokumentumait látják, s olyanok is, akiknek az író iránt, korábbi határozott rokonszenve is megrendül e vallomások hatására. " Németh irodalom- és szellemtörténeti helyéről szplva javasolja: „Meg kellene kísérelni, hogy Némethben teljesen egyedi jelenséget lássunk, akire Babits, Proust vagy Ortega legalább olyan nagy hatással volt, mint Szabó Dezső vagy Móricz " A könyvet alkotás-lélektani szempontból is érdekes stúdiumnak tartja. „Hogy csak egyet emeljünk ki a sok lehetőség kö^üh összevethető volna az Irgalom és az azj ihlető élethelyzet önéletrajzi megelevenítése. " 23 Kulcsár Szabó Ernő: A regényfikció három modellje. (Iszony, G. A. úr X-ben, Iskola a határon) 1978/2. 41-51; 1978/3. 56-64 24 Imre László: A homályból a fényre. /Németh László: Homályból homályba. / 1978/4. 72-74
