Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Színművei a Csokonai Színházban

talán — bár tényleg könyvdráma e% — nem történik meg, amit láttam, s amire több olvasó is felhívta a figyelmemet, hogy néhányan egészségeset szundítottak a darab közben. '

AX Papp Melinda viszont rengeteg értéket talált az eladásban: Libor Katalin jelmezei gyönyörűek, Mira János díszletei prakdkusak, bár itt-ott stílustörők. Héjjá Sándor alakításában „Színész és szerep egyesülése egészen új minőséget hozptt létre. " Minden színész játékát méltatta, kiemelkedőnek tartja még Bakota Árpád (Sincesi) szerepformálását.

42 Széchenyi, 2000. szeptember 30. Az ezredfordulóig, Lengyel György igazgatósága alatt, még egy Németh-bemutatóra került sor a Csokonai Színházban. Léner András főiskolás vizsgadarabjául a Széchenyi színrevitelét választotta. A rendező, vagy talán a színház vezetősége, eleve félt a darab meditativ tehertételeitől, ezért Szakonyi Károllyal együtt rövidítéseket hajtottak végre a szövegen. Ahogy a fiatal rendező fogalmazott, szándékuk az volt, hogy „a sok helyütt kissé esszeis^tikus szöveget úgy tudják megszólaltatni, hogy ne elsősorban intellektuálisan, hanem emocionálisan hasson a közönségre.

M3 Ars poedcája ugyanis az, noha nem zárja ki a gondolkodtatást sem, hogy a színháznak a néző lelkére és idegrendszerére kell hatnia. A darabot egy kissé politikai kriminek fogta fel, a szülők generációja még ehhez hasonló légkörben nőtt fel. Nem feledte persze, s célja volt követni az írói szándékot: megmutatni, hogy a nag)' gondolkodók mindig harapófogóban élnek, s a Széchenyi-szobornak emberi arcot kell adni. Erénynek vélte, hogy a dráma a Stúdiószínpadon „testközelben" elevenedhet meg. Csakhogy ennek hátrányait nem mérte fel. A Debrecen c. lap kritikusa tisztában van vele, hogy kényszerű volt a helyválasztás, ám a „stúdiólyuk" lényegesen befolyásolta a leginkább tévéjáték modorára ütő előadás befogadását.

44 A recenzens leírja, hogyan jutottak a szereplők a színre: „odaléptek az egyetlen ajtóhoz megálltak, jelentőségteljesen visszatekintettek, majd kilépés után határozottan becsapták a díszletelemet. " Szóvá teszi az aláfestő zene kizökkentő effektusait, az anakronisztikus színpadi kellékeket, az előadás lassúságát. A Napló recenzense - egy napilaptól meglehetős késéssel — emlékeztet rá,

45 hogy a stúdiószínpad „a legújabb darabok bemutatásának, a színházi formanyelv alakításának kísérletező terepe. A Léner András rendezte produkdó nem illeszkedik e sorba. A képlékeny térben hagyományos kukucskáló színpadot rendezett be, s a játékmód, melyet di41 A morálfilozófia mélységét nehéz tükrözni. HBN, 1997. szept. 27. 7 42 És mégis mozog... Egyetemi Elet (Debrecen) 1994. okt. 12. 24 43 Egy ember útkeresése a diktatúrában. HBN, 2000. szept. 30. 8 44 Tóth Dénes. Katedrális és kápolna. Debrecen, 2000. okt. 18. 7 45 Pozderka Judit: A mű kész, az alkotók pihennek. HBN, 2000. okt. 28. 6