Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Színművei a Csokonai Színházban

Gábor István szerint „ápolt, tiszta, éppen szerény es%ko\ei folytán jelentékeny előadás e^ Debrecenben. Szász Károly rendelése ugyanis nem akart a% író elé tolakodni', ellenben, különösen a második felvonásban, nagy felelősséggel munkált ki minden lényeges motívumot, de a harmadik felvonás esését nem tudta megakadályozni. Berkes Erzsébet kifogásai ellenére jó osztályzatot ad az előadásnak: „Hogy a% előadás meg tudta őrizni s ki tudta bontani e%t a színgazdagságot, az mindenek előtt Szász Károly igényes, a drámát valamennyi lélekrajz} rezzenésében követni tudó munkájának köszönhető, ízlésesen és a színház lehetőségeit optimálisan kihasználva arra törekedett, hogy — Zenésznyelven szplva — híven szólaltassa meg a partitúrát. " Másutt a középső felvonást kitűnőnek nevezi. Magyari szerint „SzászKároly rendezését éppen úgy a tétovaságjellemezfe, mint ahogy az írót a dráma megírásánál. Ahogy Németh László sajnált a rendelkezésére álló, de sokszpr epikai anyagból elhagyni, Szász Károly is sajnált a színpadi megformálásba erőteljesebben beavatkozni Pedig ez%el nemcsak az előadás, a\ író érdekeit is szolgálta volna. " Bényei dicséri Langmár András díszleteit, Greguss Ildikó jelmezeit, Zakar István maszkjait, s ezek alapján megismétli: >y

Az előadás áll a talpán, önmagában is értékes, teljesítmény, részleteiben pedig mindenképpen méltó Németh Lászlóhoz " TV I f.m lfTJ íffcrujir W< NE.ME.TH lÁSZLÖ : ERZSÉBET NAP Vurga P*

1

' v*mw iu Varai Jaftl SíTi^f. l-íjí* \e\ntsrr Ulfa, d*raWJJ*t<«ty JÍTVJ t>».*l. fiyutfdlH* ftMC taCfJjjkttd U-»tvíTC f-uo&iy Margit Sàrkiaf Zoltán 5,in*^>a-» AMI fíÜm Sári rvry -Mark» (Stafeár ttivr ttnT* ^J

1

** ryfir« MOU rbirbttvk téUT MMèrnm&i i«t»vl»*r Amt™. JmAmaMftO* Cream** lifiJr.» ÏÏWllrtMMIlimni í>"«* M***»!. M»ixl«ooí«r íak*r MvmkvUKCMZ KARÓI.

Ï Erzsébet-nap debreceni előadásáról