Nyakas Miklós: Az „ismeretlen” szerencsi kiáltvány (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 7. Debrecen, 2006)
A kiáltvány történeti háttere
a talán Kátay Mihály által fogalmazott, de Bocskai észrevételeivel véglegesített munka. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a latin nyelvű röpirat Bocskai végső jóváhagyása nélkül nem jöhetett létre, s aki a nyugati közvéleménynek szánt iratban azt igyekezett nyomós argumentumokkal igazolni, hogy a „pogány" ellen, az elmúlt századokban annyi vért és veszteséget vállaló magyarság miért kényszerült kiválni a keresztény szövetségből, és miért vállalta a török támogatását, annak minden hátrányos következményével egyetemben. A terjedelmes véd- és vádirat lényege az, hogy a Habsburgkormányzat kihasználva a nemzet háborús helyzetét és meggyengülését a magyarság megsemmisítésére tört. Számos sérelmet szenvedtek el tőlük nem csak főurak, nemesek, polgárok és parasztok, főként protestáns vallásuk miatt, de még a magyar katolikus püspökök is. A kiáltvány részletesen taglalja a fizetetlen nyugati zsoldoskatonák terrorját, rablásait, erőszakoskodásait. Nemcsak a jobbágyokkal szemben, hanem erkölcsi és anyagi megaláztatás érte a nemességet és a városi, mezővárosi polgárokat is. II. AZ „ISMERETLEN" SZERENCSI KIÁLTVÁNY TÖRTÉNETI HÁTTERE Az általunk tárgyalt „ismeretlen" szerencsi kiáltvány kelte (1605. április 2.) a szerencsi országgyűlés előkészítésének időszaka, amikor Bocskai nagyarányú katonai és diplomáciai offenzívára készült. Bocskai Basta téli támadásának kivédése után, s hadainak nagyszabású tavaszi ellentámadásával párhuzamosan kiterjedt diplomáciai levelezésbe kezdett. Zamoyszki lengyel kancellárhoz, rokonához Kassáról 1605. jan. 19-én írt terjedelmes levelet, előadván mozgalmának okait, eddigi sikereit, s moldvai ügyekben kért tényleges támogatást. Ekkor ír a felsőmagyarországi vármegyéknek és az erdélyi rendeknek is. Forrásközlésünk Bocskai Szerencsen folytatott diplomáciai tevékenységének körébe tartozik. A fejedelem ugyanis bizonyíthatóan az országgyűlés előkészületeit, annak belső és külső támogatottságát Szerencsről szervezte, s 1605. tavaszán (március 20-tól április 29-ig), innen írt a török császárhoz, lengyel és svéd királyhoz, Memhet pasa portai fővezérhez, a
