Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúság kialakulása
Nem lehet tisztünk elemezni a Báthory Zsigmond lemondását, majd a többszöri visszatérését kísérő zavarokat. Tudjuk, hogy Bocskaira nézve ez nehéz időszak volt. A Báthory Zsigmonddal való szoros kapcsolatnak nagy ára volt, s a rossz csillagzatú fejedelemmel való, egyébként kacskaringós szembefordulás ezen már nem sokat változtatott. Bocskai az 1595-ki vérengzéssel és egyéb tettekkel népszerűtlenné lett az országban. Ezért koboztatta el birtokait 1599-ben Báthory Endre, majd Mihály vajda s 1602-ben az országgyűlés is. 120 Itt röviden vissza kell utalnunk a fentebb, a Partium közjogi helyzetének alakulásáról mondottakra, hogy megérthessük, Bocskai miért maradhatott Biharban tulajdonban. Az udvar e területeket ténylegesen birtokba vette, tényszerűen a magyar korona joghatósága alá tartozó országrészekként tekintette. Bocskai bihari birtoklása szempontjából ennek az volt a jelentősége, hogy ebben az időszakban az erdélyi fejedelmi joghatóság ekkor itt gyakorlatilag nem létezett. Összegezve azt mondhatjuk tehát, hogy Bocskai Istvánnak igazán bihari birtokai voltakfontosak. Mindezek ismeretében azt mondhatjuk, hogy történetírásunk túlzott jelentőséget tulajdonít annak a ténynek, hogy amikor Bocskai 1604 nyarán az udvartól visszakapta erdélyi birtokait, akkor, amikor már-már a fegyveres ellenállás útjára lépett, önmagában ezért hajlandó lett volna formálódó céljairól letenni. Bocskainak ugyanis Biharban egy összefüggő, a megye stratégiai területeit lefedő birtokteste volt, amelyet három vár is erősített. Mindhárom vár saját szerzemény, nem családi örökség. Mindhárom várhoz komoly uradalom tartozott, s olyan népesség, amelyre lehetett támaszkodni. más szabad bárók élnek és kitüntettetnek; említett várai, udvarházai, birtokai és részbirtokai s azok tartozandóságai a fő és alispánok és szolgabírák hatósága alól kivetteknek tekintessenek és tartassanak; az országgyűlés által kivetett semmi adót, rovatalt, birtokaiból tizedet, kilencedet fizetni ne legyen köteles, hanem a mit földje terem, csak a maga hasznára fordíthassa. Azonban hadi fölkelésre a, fejedelem oldala mellett személyesen és lovasaival s szolgáival fölfegyverkezve jelenjék meg s azok zsoldját fedezze, s az ő és fejedelmi utódai javát élete kockáztatásával is előmozdítani legyen köteles." „Minthogy Bocskay István - így szól az utóbbi évi t.-czikk - sok titkos praktikáival s az ország ellen hír nélkül való cselekedeti vei: nem csak a császár ő felségének, de az ausztriai háznak is sokat vétett, Zsigmond fejedelmet az ország híre nélkül Opuliából behíván s a vitézlő népet titkon mellé esketvén: követei az ország nevével megtalálják ő felségét, hogy neki Erdélyhez semmi köze, semmi jószága, se birodalma ne legyen, és közikbe soha-Erdélybe lakóul ne szállhasson." Jakab Elek i. m.
