Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúság kialakulása
A fenti rövid áttekintésből is láthatjuk, hogy a Partium kiemelkedő jelentőséggel bírt mind Magyarország, mind pedig Erdély szempontjából, s mindez azt eredményezte, hogy a terület mintegy koncentrálta mindazon politikai, vallási, kulturális sőt gazdasági problémákat, amelyek a tragikus módon szétszakadt magyarság valamennyi részét érintették, így tehát a Partium problémaköre nem egyszerűen egy magyar tájegység históriája, hanem olyan kérdéskör, amely egyedi vonásain túlmenően össznemzeti vonatkozással is bír. Ebből következik az is, hogy maga az elnevezés különös érzelmi töltéssel jár, s olyan fogalmi kategóriákkal nehezen vagy egyáltalán nem körülírható emóciókat ébreszt, amely csak a magyar történelem zivataros évszázadainak fényében magyarázható. Az önálló erdélyi fejedelemséget ugyanis nem lehet elképzelni a Partium nélkül. Több okból! A gazdag tiszántúli mezővárosok, Hegyalja bortermelő oppidumai, nagyhatalmú arisztokrata családjai olyan tényezőt jelentettek, amelyek meghatározólag szóltak bele a történelem alakulásába. S ha még a gazdasági tényezőtől el is tekintünk, akkor ott van a térség katonai jelentősége, mindenekelőtt a fejedelemség döntő jelentőségű határvára, Várad, amelynek mindenkori kapitánya egyben meghatározó közjogi méltóság is. De ott van Szatmár, Jenő és egy sereg kisebb jelentőségű erődítmény, amelyek nemcsak a fejedelemség határait védték, hanem birtoklásuk egyben meghatározó belpolitikai tisztséget is jelentett. S ott voltak a hajdúvárosok is a maguk ténylegesen jelentős hadinépével. Nemcsak a szabolcsiak, hanem a szűkebb értelemben vett Partium területén fekvő bihariak is, akiknek közvetlen elöljárójuk a váradi főkapitány volt. Nem ok nélkül vélekedtek már a kortársak közül is sokan úgy, hogy aki a Partiumot birtokolja, az Erdélynek is az ura. Mindenesetre tény, hogy az erdélyi fejedelmek jelentősebbjei - az egy Bethlen Gábort kivéve - valamennyien a Partium vagy Magyarország területéről származtak, amely jól reprezentálja a térség politikai, katonai és gazdasági jelentőségét. Látnunk kell természetesen azt is, hogy Erdélyben a történelem sajátos alakulása, illetve a földrajzi tényezők folytán is, nem alakultak ki olyan nagy hatalmú nemesi családok, mint Magyarországon. Így tehát például a Báthoryak vagy a Rákóczyak eleve olyan hatalmi túlsúllyal léphettek fel, amellyel a helybeli, jóval szerényebb lehetőségekkel rendelkező famíliák nem versenyezhettek. Némiképp másként áll a helyzet Bocskai István esetében, aki a partiumi (bihari) középnemesi családból származott ugyan, de amikor a fejedelmi székbe került, már nagy hatalmú arisztokratának számított, aki mögött ráadásul ott állt a fegyvert fogott hajdúság félelmetes ereje. Ilyen értelemben ide sorolha-
