Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúság kialakulása

A törökkel folytatott, s a tizenötévesnek nevezett nagy háború (1591/931606), jelentőségüket, szerepüket és fontosságukat csak megsokszorozta. Létszámuk pedig soha nem látott méretekben felduzzadt, s a hajdú életformát vállalók széles rétege immár nem a délvidék rég elpusztított területeiről érkezett, hanem a három hatalom - a török birodalom, a magyar királyság és az erdélyi fejedelemség - ütközőpontján elterülő Partium menekülő jobbágyés a kisnemesi-nemesi népességéből. Legnagyobb történelmi szerepüket kétségtelenül a Bocskai-szabadságharc idején játszották, hiszen a súlyos belső válsággal küszködő, a török birodalom ellen folytatott hosszú háborúban kifáradt Habsburg-birodalom katonailag nem tudott kellő választ adni a magyarországi viszonyokat jól ismerő, a könnyülovas-portyázó harcmodort mesterien alkalmazó hajdúk támadásaira. Ráadásul a korábban a Habsburgok zsoldjában álló egységeket pontosan a császári hadvezetés látta el nem sokkal előbb korszem tűzfegyverekkel. A magyar rendek győzelmét végeredményben a fegyverforgató hajdúság tevékeny katonai szerepvállalása tette lehetővé. Ezzel természetesen maguk a hajdúk is tökéletesen tisztában voltak, s és ezért joggal számíthattak méltó jutalomra, amely igényt Bocskai István kényszerből is, fizetni ugyanis nem tudott - a hajdúság letelepítésével, földhöz és nemesi szabadságjogokhozjuttatásával oldott meg. Gyalogos hajdú korszerű tüzfegy- E tény történelmi jelentőségét nem vérrel, szablyával, csatabárddal khet déggé hangsú

i

yoznunk! A magyar történelemben először fordult elő az, hogy egy korábban kiirtással fenyegetett, a társadalomból kirekesztett dútánc szláv szempontból - Ethnographia, 1906. 307-317.

p.) A kérdéskör újabb összefoglalása, s egyben a hajdútánc rokonítása a pásztortáncokkal. Réthei Ptikkel Marián: A magyarság táncai. Budapest, 1924. 341 p.