Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúság kialakulása

III. A HAJDÚSÁG KIALAKULÁSA A magyarországi hajdúság esetében abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a magyarság legfiatalabb etnikai csoportjának létrejöttét tanulmányozhatjuk. Sok esetben ma már letisztult álláspontokat ismertethetünk, noha egy sor kérdésben ma is további kutatásokra van szükség. A hajdúság eredetének sokrétű és bonyolult kérdéskörében ma sokkal többet tudunk, ugyanis az elmúlt több mint egy évszázad történetírása ennek eldöntésére igen tiszteletre méltó erőfeszítéseket tett.

40 Történeti fonásaink ugyanis csak 1514-ben tesznek először említést a hajdúkról, de maga az elnevezés személynévi formában már valamivel hamarabb előfordul. így a közvetett adatok segítségével bizonyítható, hogy e sajátos népcsoport kialakulása már a 15. század utolsó harmadára befejeződött. Nem abban az értelemben ugyan, ahogyan a mai magyar történeti köztudat számontartja.

41 A hajdúság ugyanis nem katonaelemként lépett a magyar történelem színpadára, hanem sajátos pásztorrétegként, amely viszont már a kialakulása pillanatában magában hordozta későbbi sorsát, fejlődésének és fegyverforgató katonaréteggé való átalakulásának a lehetőségét. A hajdúság megjelenése kétségtelenül összefüggésbe hozható a 15. századi magyar gazdasági élet alakulásával, nevezetesen az ekkortájt kibontakozó és az olaszországi valamint a délnémet, cseh-morva piacokra irányuló nagyarányú szarvasmarha kivitelünkkel. Mindehhez - tehát a nagytestű, szürke magyar szarvasmarha tenyésztéséhez és a külföldi piacokra hajtásához - emberek kellettek, nem is akárkik és nem is csekély számban. így, elsősorban a nagyhatárú alföldi mezővárosainkban hamarosan egy sajátos, nagy létszámú pásztorA hajdúság történetének és néprajzának irodalmára: Béres András, Módy György. - Debrecen, 1956. Bocskai és a hajdúk. Válogatott bibliográfia. Összeallitotta/ße/zye/ Miklós Debrecen 2004 Szabó István: A hajdúság kialakulása = Alföld, 1956. 3. sz. 50-57.

p.; Klny. Debrecen: 1956. - 11 p., 7 mell. (Alföldi Füzetek, 1.) Szabó István A hajdúk 1514-ben. = Századok, 1950. 178-198. p.; Szabó István Jobbágyok - parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéből. Bp. Akadémiai K., 1976. - 201-222.p. Az alábbiakban alapvetően Szabó István nézetét ismertetem.