Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
Függelék
etc. 632 E mellett még az 1691 dlk esztendőben a minjárt (?) magasztalt első Leopold Magyar király által is, másoktól meg különböztettek, a ' midőn azon ditsősségesen uralkodó, azon esztendő Karátson Havának 4 dlken költ Szentséges Diplomája, 2 dlk és 3 1 tzikkelyének, ezen szavaival meg erőssitettek: 63 " Ut bona, sive privatis, sive civitatibus ac communitatibus, et coetibus, sive cuisuscumque ex receptis Religionibus addite Ecclesiae, Parochiae vei Schole, tarn in Transylvannie , quam partibus Hungáriáé, Siculia et Debreczino, prsedicto facta et dat, eamsi aliquomodo, ad aliquam Ecclesiam Conventum vei Capitulus pertinentuerint. 634 Mely Erdéllyi Törvényünk s Leopoldinum Dipplománk szerént való törvényes Jussoktól, privilégiumok hasznától, főképpen Nemes Magyar országon, azután, hogy Erdélytől elválván, nemes Magyar országhoz vissza mentek, el nem fogattathattak, s meg nem fosztathattak: Mert 1° A mi Törvényes Jussokat néző, Erdély országa Nemes Magyar Országnak nevezetes Részével az 1538 dlk esztendőben Zápolya János, és első Ferdinánd között kötött frigy mellett de főképpen Januáriusnak 31 napján, 1571 esztendőben a Prágai kötések, meg erőssítése mellett, az Maximililián uralkodása alatt maradott, nagyobb részétől meg különböztetett, és Zápolya János Vezérsége alatt különös Fejedelemségre emelkedett ezen most említett utolsó kötésnek értelme szerint, nevezetesen az Erdélyi fejedelemnek Nagy Várad, Bihar megyének főbb helysége, Máramaros, Huszt, Kraszna és Közép- Szolnok engedtetett, fejedelemsége pedig olly módon emelkedett ezen most említett utolsó kötésnek értelme szerint, nevezetesen, hogy valamint Nemes Magyar Ország, a királyok, úgy Erdélly is, a fejedelmek szabad választásában való tellyes és senkitől nem függő hatalmát, az Hármas Törvényes Könyv első Része 3 Tit. 6 articulus szerént, melly a többször említett b. e. (boldog emlékezetű) I. Leopold Szent Kötés levelének 5. ponttyá által, mint Hazánknak egy sarkalatos és gyökeres Törvénye megerősíttetett. Melly Jusst az akkori mostoha időkben és egymást ért viszontagságokban is, Édes Hazánk híven meg tartatott s gyakorlott. E mellett a Nemes Magyar Ország ditsősséges Királlyai, és Erdélly Választott fejedelme leírt, a két meg nevezett Nemes Országok edjet értések, s hellybe hagyások szerént 1565. 1570. 1595. 1606. 1610. 1613. 1615. 1622. 1646-ban tartott, bizonyos tzikkelyekben foglalt edjezések s békesség kötések, édes Hazánkat meg hagyták s erőssitették úgymint 1696 költ 2. art. 4 tzikkelyében, ezek szókkal: 2 Városok, melyek azelőtt az erdélyi fejdelmeknek saját fegyvereikkel szolgáltak Diploma Leopoldinum második pontja: „akár városok, közösségek, testületek, avagy bármelyik bevett vallás temploma, lelkészsége, iskolái kapták azokat, akár Erdélyben, akár a Magyarországi Részeken..." 14 a jószágot, akár magánszemélyek, akár városok, közösségek, testületek, avagy bármelyik bevett vallás temploma, lelkészsége, iskolái kapták azokat, akár Erdélyben, akár a Magyarországi Részeken, akár Székelyföldön, akár Debrecenben, még abban az esetben is, ha valaha valamilyen templomhoz, konventhez vagy káptalanhoz tartoztak volna... Diploma Leopoldinum CJH
