Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Függelék

XII. FÜGGELÉK A BIHARI KISHAJDÚVÁROSOK TÖRTÉNETÉHEZ ORSZÁGOS ÉRDEKELTSÉGŰ TÖRVÉNYEK ÉS IROMÁNYOK 1/1 AZ ERDÉLYI ORSZÁGGYŰLÉS VÉGZÉSE KOLOZSVÁR, 1607. JÚN. 10- 24. EOE V. Bp. 1879. 500-501. (18) Végeztük ezt is, hogy sohol senki semmi hadakozó rend se városban se falun, nemes emberek, tanító rendek házára, szállására, majorára ne szálljon, se menjön, se úton se sohul semmi marhájához se személyéhez nyúlni ne merészeljen feje, tisztessége, jószága vesztése alatt; ha ki penig ezhez nem tartaná magát, kapitánya, hadnagya megbüntesse az fel megirt térvény szerént, és az károst is vele két annyiról megelégíttesse az fön megírt poena alatt. Ha ki penig nemes ember vagy tanító rend házát, szállását, malmát, majorat fölverné, büntessék meg bűne szerént; ha valamit megéget, ö is meg égettessek. (19) Hogy mind mi, mind szegín kösségink épülhessenek, és az kik széllel búdostanak közzűlünk, régi lakó helyekre haza szállhassanak, és ott rettegős, félelem és bántás nélkül lakhassanak, hogy ennél is nagyobb szegínségre ne jussunk kösségestűl, végeztük országúi, hogy minthogy ez elétt is az szabad hajdú nem az ország, hanem maga jovát kereste, mely abból is ki tetszik, hogy mihelt egyik rend megtöltőzött, az mindjárt eloszlott; és ez országnak soha semmit nem szolgált, hogy azféle dúló, fosztó, kóborlókat, búdosókat nagyságod az országból teljességgel kiűzzön és irtasson, ha vagyon valahol, sőt az szabad hajdú név penitus aboleáltassék és letétessék hanem nagyságod hópénzes szolgát tartson, kik hópénzükön éljenek. Mert ha ezután valaki vagy maga vagy szolgája pénzen nem él, hanem valamit elveszen pénz nélkül, proscriptus legyen mindjárt; ha penig az ura szolgáját meg