Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A fejedelmi hatalom szolgálatában
tábort. A hajdúság pedig, nehogy a Borosjenő felől közeledő török magát megfészkelhesse, Sarkadot, Szalontát felégette, s a Berettyótól egész a Körösig mindent elpusztított. Itt vette hírül Rákóczy negyednapon, hogy a jenéi őrség szeptember 2-án, anélkül, hogy csak egy lövést is tett volna, feladta az erős várat. Ujlaky László kapitányt, Diószegi Kristóf lovassági hadnagyot s egy német főtisztet, Rákóczy elfogatta s Váradon lefejeztette. Az egyre tragikusabbá és áttekinthetetlenebbé váló esemény részletezésétől eltekintve, a bihari kishajdú helyek sorsára fordítsuk figyelmünket. A fejedelem legerősebb támasza ugyanis a Partium, ezen belül Várad és a hajdúvárosok voltak. A fejedelem az Erdély belseje felől is közeledő törökök elől a mellette makacsul kitartó bihari és szabolcsi hajdúk között keresett menedéket, s innen szervezte az ellenállást. A török portyázok hamarosan elérték a Berettyó vonalat is. Itt Rákóczi egyik jó vitéze, a bihari hajdúság szemefénye. Kádár István, aki a korabeli krónikás szerint „híres-neves, az Alföldre csatázással járó... legény" volt, kétszázad magával szervezte az ellenállást. Célja volt meggátolni az átkelést Berettyóújfalunál, a malomgátnál. Az ellenállás balul ütött ki, a „sűrű, nyilas pogányság úgy rajtok lett vala, hogy életben nem sok szabadulhatott vala. Kádár Istvánt is főben lőtték vala, úgy hogy az agya koponyájából a nyílvasat ki sem vonhatták volna". Tettét egy ismeretlen lantos énekelte meg, s históriás éneke szájról-szájra terjedve irodalmi kincs lett. A tatár hadak 1658. szeptember 21-én keltek át a Berettyón, felégetve az akkor Hajdúújfalunak is mondott Berettyóújfalut, VITÉZ K Á D A ISTVÁNNAK HIS 1ORIAJA, Milij; âi 6 Srgyvcr vifttóínifc" *ég*6 rtficc fog. liljVbë, ci ffiOÖine* kit formában,« új dol_ gckaak oUr íúbta gy fcoyórkodeknek kcdntkitt ujonnao ki-nyorouuiioit, f T 7ja«ííi* EíiUDdebcn, Kádár István históriája. Ponyvakiadás. 1770.
