Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A fejedelmi hatalom szolgálatában
A két közösség egymáshoz való viszonyára nézzük ismét Nagyszalonta esetét! Fiatalabbik Rákóczy György, a fejedelmi trón várományosa, Várad kapitánya és bihari főispán Gyulafehérváron:, 1644 januárjában szabályozta a szalontai kapitány és a szalontai bíró viszonyát. A levélből kiderül, hogy nem az első eset volt, amikor erre vonatkozóan intézkednie kellett. 462 A konkrét ügy előzménye az volt, hogy a szalontaiak felterjesztették hozzá azt az okmányt, amely a szalontai kapitány és a bíró közötti viszonyt szabályozza. Ezzel kapcsolatban Rákóczy György leghatározottabb álláspontja az volt, hogy két „főtisztet" nem nevez ki, s ennélfogva a bíró személyét sem hagyja helyben, mert az a végeken „káros es veszedelmes volna". Mind Erdélynek, mind pedig tisztségének egyaránt! Kivételképpen mégis megengedi, hogy bírót válasszanak maguk közül, de a következő feltételekkel ! A bíró a rendelkezéseket szigorúan betartsa, „magát az Capitán tisztiben" ne ártsa, sőt mindenben a kapitánytól függjön. Ha ezt megszegné, azonnal meg kell fosztani tisztétől, nem várván meg az éves időszak leteltét. Elrendelte Ibrányi Mihálynak, Várad alkapitányának, hogy a kidolgozott szabályzatot tartassa meg, s a korábbi rendellenességeket vizsgálja ki, s a megfelelő büntetést, ha a dolog bebizonyosodik, szabja ki. A rendelkezésből egyértelműen kiderül, hogy Rákóczy György mindenekelőtt Szalonta katonai teljesítőképességét óvta. Kiderült az is, hogy a Szalontán megmaradt jobbágyközösség megszervezte magát, bírót választott, s így a hajdúváros függelmi rendszere is mintegy kérdésessé vált. Rákóczy György viszont rendet teremtett, egyértelműen megszabta a kapitány és a bíró közötti viszonyt, amely véghely érdekét tartotta szem előtt. A bíróválasztás Szalontán egyébként a levélből kitűnően évente volt. Forrásainkból az is kiderül, hogy a bíró mellett ugyanúgy választott testület állt (tanács), mint a kapitány mellett. A kapitány és a bíró közösen lépett fel a város gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekben, a határhasználatot, pusztabérleteket, mezei tilalomrontásokat illetően. A madarasiakkal a mezei tilalomrontások tárgyában kötött egyezséglevelet 1646-ban például a következők írták alá: Jothe György, szalontai nemes vitézek főkapitánya, Mike János bíró több esküdtekkel, Panaszi Kiss Mihály, Farkas Mihály, Mészáros Péter, Szántó Gáspár, Kun Mátyás, Zadari Mátyás, Czukat Péter, Czikos Boldisár, Vaniai János, Fodor 1 MOL EL Fasc. A. No. 46. Rep. 33. A levél címzése: Egregys Nobilibus et Strenuorum Universis Inhabitatoribus liberi oppidi nostri haidonicali Szalontha, simul vei divisimi constitutis et Fidelibus nobis gratis. A mi szabad hajdú Szalonta városunk kiváló, nemes és vitézlő lakosainak...
