Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Hajdútisztek birtokadományai

nyozható falvak, vagy telkek, részbirtokok. Már Rákóczy Zsigmond birtokadománnyal jutalmazta a belényesi Egri Istvánt, 1607.szeptemberében, Bihar megyében, a belényesi kerületben, Te430 lek nevü birtokot adva neki. ' Ugyancsak ő adományozta ifj. Ugray Gergelynek a Felsőpoján (Felsoepoyen) nevü birtokot a belényesi kerületben.

431 A szabolcsi hajdúk első embere, a nagytekintélyű, de politikailag a király és a fejedelem közt ingadozó Halasi Fekete Péter hajdúkapitány megnyerésére is Rákóczy Zsigmond tett első ízben kísérletet akkor, amikor Fekete (de Halas) Péter mezei kapitányt Gyulafehérvárt, 1607.máj. 17-én birtokadományban részesítette,

432 neki adván a belényesi kerületben Louesd falut. Báthory Gábor korszaka volt a hajdútisztek fénykora. Báthory Gábor már uralkodása első két évében egy nagyméretű hajdútelepítési programot hajtott végre, egyszerre alkalmazva a kollektív kiváltságolás és a fejenkénti nemesítés módszerét.

433 Nagy Andráson és Elek Jánoson kívül hajdúkapitányok és hajdútisztek egész sorának juttatott birtokokat. Feltűnő, hogy a korponai kiváltságlevélben szereplő hajdúkapitányok szinte kivétel nélkül felbukkannak az adományozottak között. Az un. „hajdúarisztokrácia" tehát, Fekete Péter szoboszlói kapitány kivételével, nem az ún, öreg hajdúvárosokban telepedett le, hanem az erdélyi fejedelemség területén, a váradi kapitányhoz, a fejedelemhez közel, szem előtt tartva, hogy a hajdúság törzsterületei könnyen elérhetőek legyenek. Létszámában nem nagy, de befolyásban, érdekérvényesítésben rendkívül jelentős réteg ez, amely nélkül a hajdúságról alkotott képünk A váradi püspökség 1442-ben szabályozta a Belényes vidéki vlachok szervezetélt, melyet rossznak és zavarosnak mondott. Az így felállított krajnikság élén a vajda, helyettese, majd a krajnik állt, s az egész a püspök várnagya alá tartozott. Az első felhasználható adatcsoportot a belényesi uradalom 1600. évi összeírása jelenti, a burdai, hercsesdi, burgyesti krajnikságról és a Rézbányához tartozó falvakról tesz említést. Jakó Zs. i.m. 172 - 179. Belényes vidéke településhálózata tárgyalt korszakunkban fiatal, változékony és képlékeny. Ezért sokszor rendkívül nehéz a megnevezett falvak azonosítása. 0 MOL F 1 - Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 7. kötet - 164b E községet a vasbányához tartozó falvak közt sorolták fel a belényesi kerületben. Jakó Zs. i.m. 165. oldal „Egri de Belenyes István", nem tévesztendő össze a szalontai Egri Istvánnal. 1 MOL Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 7. kötet - 84b - 85. o. Kolozsvár, 1607.jún. 20 2 MOL Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 7. kötet - 38b. o. 3 Rácz I. i.m. 92-101.