Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Fejedelmi várak jelentős hajdúkatonasággal

írták össze, így lett tehát kincstári birtok.

386 A Bélkismaros mellett, 1598-ban felbukkanó falut 1645-ben még adózó községként írták össze.

387 Márki szerint „abban az időben Dobozi Vörös Márton volt a sarkadi kapitány, tekintélyes és vagyonos ember, aki Báthory Gábor fejedelemtől 1609-ben Békés mezőváros felét kapta adományban".

388 Ez így is van, de az adománylevél-másolat nem említi kapitányságát,

389

amely elképzelhetetlen lenne, ha ténylegesen ekkor már sarkadi kapitány. Bizonyosnak tűnik, hogy az 1607-ben említett Csatáry János fia lehet a sarkadiak híres kapitánya, az a Csatáry János, aki majdnem négy évtizedig (1620-1659) állott a sarkadiak élén. Esetükben tehát valóságos katonadinasztiáról van szó. A két Csatáry kapitánysága között lehetett Dobozi Vörös Márton valamikor kapitány.

390 Bethlen Gábor már 1618-ban megkezdte a sarkadi várkatonák jutalmazását.

391 Erdélyi István sarkadi várkatonát Váradon, 1618. május 24-én megnemesítette. Ez azt bizonyíthatja, hogy a sarkadiak A sarkadi Csataryak címere Lukinich i.m. 345. 7 Mezősi K. i.m. 174. Jakó Zs. 1940 i.m. nem ismén. 8 Márki S. A sarkadi hajdúk i.m. 9 MOL F 1 - Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 9. kötet - 357. o. Donatio Martini Veres de Doboz 0 Vörös Márton 1619-ben biztosan kapitány Bethlen G. említi Rhédey Ferenchez írt levelében: „Az sarkadiak félelmes állapotját mind kegyelmed leveléből s mind Veres Mártontól eléggé értem, kin én nem csudálkozom uram, mert az sok kapdosást elunta az török.."; „Váradról pedig ugyan nincsen annak szüneti hogy alá ne járnának az csavargókkal nem csak az hajdú várasinkból, hanem Váradról is egyaránt" Szilágyi Sándor. Bethlen Gábor kiadatlan politikai levelei. Bp. 1879. 113 - 117. . 1 MOL Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 12. kötet - 64b. o. „Stephani Erdély militem praesidiariaris Sarkadiensis"