Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Fejedelmi várak jelentős hajdúkatonasággal

VII. FEJEDELEMI VÁRAK JELENTŐS HAJDÚKATONASÁGGAL Közismert, hogy végvárainkban a tárgyalt korszakban jelentős számú hajdúkatonaság élt. Helyzetük mindenütt különleges! Bihar abból a szempontból, hogy központi, meghatározó vára, Várad egyben az Erdélyi Fejedelemség legfontosabb végvára, s maga a kapitányi tiszt betöltője egyben a hatalmi piramisban a fejedelem után a második ember. II. Rákóczy György, pl. fejedelemjelöltként apja életében váradi kapitány volt. Várad körül a kiszolgáló végvárak egész sora sorakozott, amelyek ugyanakkor jelentős helyi területi védelmi szerepet is elláttak. Ezek egy része közvetlenül fejedelmi vár volt, de ide kell számítanunk a magántulajdonban lévőket is. Maga Bethlen írja pl. Kerekiről, hogy az (a vár) Váradnak derekas bástyája. E várak közül a fontosabbak Székelyhíd, Szentjobb, Sólyomkő, Papmező, Belényes, Sarkad, Nagykereki, Zsáka. Noha hajdúkatonák valamennyi várban szolgáltak, nem lehet tisztünk az itt lévő hajdúk helyzetét sorra venni. A bihari hajdúság helyzetének megértéséhez két vár hajdúkatonaságának áttekintése mégis feltétlenül szükséges. A sarkadi hajdúságról van szó, illetve magának Váradnak a hajdúkatonáiról. Menjünk sorban! SARKAD A sarkadi hajdúság keletkezése és szerepe a Bihar megyei hajdúságnak különálló fejezete. Keletkezésük is külön utakon járt, pontosan azért, mert a vár körül szerveződtek. A Bihar vármegyei Sarkad határában a 16. században több vár is volt. Az első és legnagyobb magában a községben, az Almásyak kastélyával szemben, az úgynevezett Vár, melynek fiókvárai délkeleten a Gyepes-folyó egyik kanyarulatában a Sánc; a másik Sarkadtól északkeletre Peckes vára, a Misőér egyik nagyobb kanyarulatánál, egy Orfészek nevű kisebb erősség, végül a Fekete-Körös közelében az Adomán y vár, másképen Dézsenvár; mely a Nagyhidas vizének a Fekete-érből való kiszakadásánál épült. Valamennyi