Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Fejedelmi közreműködéssel telepített egyéb helyek

köriratán belül álló férfi alak látható. Minden jel szerint ez a lenyomat megegyezik a község 1771-ből származó urbáriumán találhatóval. Ennek körirata: NEMES GABORIAINIPECSETI. Belül heraldikailag kissé balra forduló kucsmás vagy hajdúsüveges vitéz látható jobb kezében kivont görbe szablyával, baljában pedig levágott ellenséges fejjel.

349 Valamilyen oknál fogva nemes városnak tartotta magát Berekböszörmény is, illetve az összeírás szerint a kishajdú város Félegyháza lakóinak többsége szintén nemes. KISMARJA KIVÁLTSÁGOLÁSA Itt célszerű szót ejtenük Kismarja kiváltságolásáról, amely nem hajdúkiváltságolás ugyan, de Bocskai kiváltságolása lévén, a bihari szabadalmas hajdúhelyek tárgyalásánál nem mellőzhetjük. Kismarja a Bocskaiak ősi otthona, a család nemesi előnevét is innen vette. Az egyetlen olyan bihari kiváltságolt hely, amely privilégiumait többékevésbé épen meg tudta őrizni egészen a polgári átalakulásig. A kiváltáságlevél egészen sajátos, Bocskai szülőhelyét olyan széles jogokkal ruházza fel, amely a korabeli Magyarországon párját ritkítja, s amelynek elemzése közelebb hozA kismarjai ref. templom un. hat bennünket a hajdúkiváltságok Bocskai harangja a város Bocskaitól megértéséhez is. Nézzük magát a kapott címerképével Kassán, 1606 szept. 22-én kiállított oklevelet. Ebben Bocskai előadja, hogy az erények gyakorlása az uralkodók legszebb ékessége, s az „emlékezetes cselekedetek bármelyikének gyakorlása" tartja fenn az emlékezetet az Nyakas M. Hajdú-Bihar megye címerei i.m. 56.