Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
Földrajzi viszonyokról. Földrajz és tájtörténelem
A Fekete-Körös Belényes alatt felveszi a Rákos-Rossia patakot, a Hollód patakát, Tenke alatt a görbedi patakot, s Belényesújlak és Sólyom között a hegységet áttörve, Tenkéig már szélesebb völgyben folyhat, Tenke alatt pedig csakhamar eléri az Alföldet, és síkvidéki tulajdonságokat vesz fel. Az alföldi szakasz kezdetén az árvízrendezés előtt a Fekete-Körös több ágra szakadt; a tavaszi árvíz ugyanis a Fekete-Körös, a Gyepes-, a Köles- és Korhányér között oszlott meg. A Fekete-Körös vízgyűjtő területe Tenkéig 2500 négyzetkilométer, erdős, meredek hegyoldalakkal, melyekből a víz gyorsan lefolyik. A Fekete-Körös völgyének felső szakaszán nagy az esése, különösen Belényes és Tenke között. Az árvízrendezés itt a vízfolyás útját mintegy 48 kilométerrel kurtította meg, de a többi folyószakaszon is más volt az árvízrendezés előtti helyzet, mint ma, jelentősen lerövidítve a folyó útját." A honfoglalás és államalapítás korában a magyarság telepítette be, a terület mai etnikai viszonyainak alakulása hosszas folyamat eredménye 12 A Sebes-Körös Kolozs vármegyében Körösfőnél ered, mintegy 700 méteres magasságban. Az államalapítás korában és az Árpád-korban ez a terület (Kalotaszeg), Bihar vár megyéje része volt, s egyházi beosztás tekintetében is a kalotai esperesség a váradi püspökséghez tartozott. 13 Még Kolozs megyében felveszi a Kalota- és Sebes-patakot valamint a bővizű Dragánt, mely vízhozamra nézve, magát a főágat is meghaladja. Ez utóbbi a Muntyilor hegycsoportban, 1700 méter magasságban ered és meredek hegyek között elrejtett völgy szoroson jut el a Körösbe. A főágat megillető Körös elnevezést mégis az élénk forgalmú nagyvárad-kolozsvári út mellett fekvő kisebb patak kapta. A Sebes-Körös Csúcsa és Feketetó határán hatalmas hegyi patakként lép Bihar-megyébe. Bucsa alatt ömlik bele a Jád patak. Csúcsa és Rév között a folyó völgye összeszűkül, meredek sziklafalakon tör keresztül. Révtől Nagyváradig a Sebes-Körös dombsorok között folytatja útját és Nagyvárad alatt, Gyíres-Berek-Böszörmény között éri el a tulajdonképpeni síkságot. Az Alföldön az árvízrendezés előtt a körösi Kis-Sárrét déli oldalán, Ugra, Zsadány, Okány, Vésztő mellett, kanyargós medren jutott el Szeghalom alá. Ma a Kis-Sárréten keresztülfolyva, Szeghalom és Körösladány között felveszi a Berettyót és Körösladány alatt ömlik a Hármas-Körösbe. Hajdan a Nagyvárad alatti Fácánosnál a Kis-Körös ágazott ki belőle, mely a Sebes11 Borovszky Samu: Bihar vármegye és Nagyvárad. Bp. é.n. (1901) 5. Györffy István: A feketekörös-völgyi magyarság települése, i.m. 13 Györffy György: Az Árpád kori Magyarország történeti földrajza. Lm. Bihar m.
