Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúk letelepítése és a második hajdúfelkelés

/. Rákóczy György félegyházi Győri Jakabot szőlőadományban részesíti. 1637. lármája is növelt, megtámadta a török tábort. A törökök azt hitték, hogy Rákóczy egész serege megérkezett, hanyatt-homlok menekültek a lápokon keresztül, közben sokan a mocsarakban lelték halálukat, maga Bethlen István is csak nagy bajjal tudott a gázlókon át Gyulára menekülni. Győry Jakab az elhagyott tábort másnap diadala jeléül Váradra szállíttatta. A nevezetes csata 1636-ban történt.

304 Nyilván az ekkor tanúsított helytállás lehetett az oka annak, hogy I. Rákóczy György Győri Jakabot a következő esztendőben gazdagon megjutalmazta.

305 Fogaras várában, 1637. febr. negyedikén a szomszédos Diószegen a fejedelem jóvoltából szőlőbirtokhoz jutott (birtokzálogosítás). SÁRÁND Sárándnak nem ismeretes kiváltságlevele, noha az Erdélyi Törvénytár az elismert és kétségtelen hajdúhelyek között sorolta fel őket. Fentebb említettük, hogy Bocskai István egyéni kiváltságolásai során nemesített olyan sze1 Borovszky S. i.m. és 15 MOL Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 21. kötet - 179 - 179b. oldal