Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
Földrajzi viszonyokról. Földrajz és tájtörténelem
geket szenvedtek, amely olykor a lakosság kicserélődésével is járhatott, amint azt a Fekete - Körös völgyében Györffy István kimutatta. 7 A hegyvidéki területek viszont kívül estek a hadfelvonulások állandó útjain, másrészt itt a gyér népsűrűség miatt is, a természet is nagyobb védelmet nyújtott. A Bihar-hegység a románság elsődleges szállásterülete volt, s többek között ez a tény is magyarázhatja a lakosság etnikai arányának változását a magyarság kárára. A fentiek után nem lesz érdektelen kissé részletesebben áttekintenünk a vármegye egyes területeinek földrajzi adottságait, ahogyan azok a földtörténet különböző korszakaiban kialakultak. A HEGYVIDÉK A megye hegyvidékének kialakulása a Dunántúli középhegységéhez hasonló, amennyiben az a földtörténet karbon időszakában keletkezett Variszkuszi hegység részeként, majd fokozatos lekopása után alakult ki. A Bihar-hegység az Erdélyi-szigethegység központi magja. A Szigethegység további tagjai északnyugaton a Királyerdő, nyugaton a Béli-hegység, délen a Hegyes-; Sulymos- és Érc-hegység, végül keleten a Gyalui-havasok. A központi Bihar-hegység területe mintegy 2500 km 2 . A hegység észak-déli irányú hossza 74 km, átmérője nyugat-keleti irányban 34-36 km közölt változik. A Bihar-hegység földrajzi és geológiai szempontból három sávra osztható. Az északi része a Felső- vagy Nagy-havas, a déli rész az Alsó-havas vagy Nagy-Bihar vonulat. A kettő között a középen van a Petroszi-havasok. A hegység legmagasabb csúcsa a Nagy-Bihar, (1849 m), egyben az Alsó-havas fő gerincvonulatának legkiemelkedőbb csúcsa. A Felső-havas önálló része Vigyázó-masszívum, melynek főcsúcsa 1836 m. A Felső-havas főgerincén több magas csúcs van, mint a Bihar-vonulaton, így a főgerinc mintegy 1650 m-es vonulatából észak felé kiugrik a Bocsásza 1792 m-es sziklás tömbje, valamint az északkeleti 1836 m-es Vigyázó maszszívum. 7 V.o.: Györffy István: A feketekörös-völgyi magyarság települése. Dél-Bihar népesedési és nemzetiségi viszonyai. Magyar nép-magyar föld Bp. 1942.
