Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúk letelepítése és a második hajdúfelkelés
nevezett hi veinknek megh írt Eös nevü Prasdiumunkat éllyék meg írt mód szerént minden Exactio nélkül", zárul a kedvezménylevél. Az 1632-es okirat szintén Váradon kelt, s I. Rákóczy Györgytől származik, amelyet „Nádas Andrásnak, Komady hajdúvárosunk nemes katonái hadnagyának, Vasass Jánosnak, Győkeress Mihálynak, Nagy Istvánnak, akik mind Komádyból való becsült embereink", - címezte. Ebben a fejedelem előadja, hogy méltányolja „a komádyi nemzetes Tarsolly Gergelynek" hü szolgálatait, amelyet a korábbi erdélyi fejedelmeknek, s személy szerint neki is tett. Különösen nagyra tartja a hadjáratok során kimutatott és teljesített nagy igyekezetét és lelki állhatatosságát, „ahogy az állam valódi és született nemeséhez" illik is. Ezért „az egész és teljes részbirtokokat, amelyek a két Nestau, Petten, Bosod Papy, Böcsj és Homorok nevü birtokokon vannak", neki, azaz Tarsoly Gergelynek, feleségének, Katalin asszonynak, valamint két vérszerinti testvérének, Tarsolly Istvánnak és Tarsoly Jánosnak, adományozza. 298 Kornádi hajdúváros lakójának, nemes személynek adományozásáról van tehát szó, amelynek az az érdekessége, hogy a megadományozott birtokon belül van. A nevezett pusztabirtokoknak ugyanis Tarsoly Gergely, akárcsak elődei, ősei, „mind pedig mostanáig ő maga is" „nyugodt és békés birtokában" van. Elégséges írásos bizonyítékokkal rendelkezett, valamint részben most is rendelkezik, nagyobb részüket azonban a viszontagságok idején elvesztette. Ezért „új adománylevelünk közbejöttével örökre, más jogának tiszteletben tartásával, adjuk, adományozzuk és juttatjuk, valamint azt akarjuk, hogy ők azon részbirtokok és a rajtuk bánniképp bírt királyi jog tulajdonába mindenki által törvényesen bevezettessenek." Tulajdonképpen jogilag tehát „nova donatio"-nak tekinthető, gyakorlatilag azonban arról van szó, hogy egy Komádiban lakó hajdúvitéz bizonytalan jogi alapon jelentős területet, egész prasdiumokat, korábban falvakat, magáénak mondhatott. S ez az állapot már hosszú ideje fennáll, hiszen az oklevél szerint Tarsoly Gergely elődei és ősei is birtokolták a megnevezett pusztabirtokokat. A város szervezeti életére vonatkozóan is tudhatunk meg adatokat! A város élén hadnagy áll, mellette három személy, valószínű, hogy a feltehetően tizenkét főből álló tanács képviseletében. Kifejlett hajdúvárosi szervezetre utal Kornádi 1641-ből származó pecsétnyomója, amelynek címerképe keSzendrey I. i.m. 205 - 206.
