Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúk letelepítése és a második hajdúfelkelés

általa közölt oklevél nem is az egész kornádi hajdúságra vonatkozik, de Kornádi hajdú-voltát bizonyítja, s azt, hogy egyesek Kornádi környékén ugyancsak kaptak birtokot, de hogy mikortól, azt időhöz kötni nem lehetett. Újabban egy Kornádi val foglalkozó munka visszatért a Bocskai-kori, vagy ahhoz rendkívül közeli alapításához, de minden komolyan vehető indok nélkül.

296 Kutatásaink során találtunk egy iratmásolatot 1631-ből, amely pusztabirtok használatára vonatkozó kedvezmény, tehát az 1632-es irathoz hasonló, bár nem adománylevél. Viszont nem személyhez kötött, tehát Kornádi hajdú város egészére vonatkozik. Ezek szerint a hajdúk ittlétére vonatkozó biztos adatuk 163 l-re módosul. Ennek értelmében I. Rákóczy György Ösi prédiumot, amely Bihar vármegyében van és tulajdona, minden ellenszolgáltatás nélkül a Komádiban lakó vitézeknek használatra engedi át. Indoklásként említi, hogy érti, „minémü szűk határok volna", s tekintettel a hazájukhoz és „boldogh emlékezetű Fejedelmihez", s hozzá is „való hasznos szolgalatokat", megengedi, hogy „Praediumunkat élhessék szabadossan, minden Exactio nélkül". Egyetlen feltétele az, ha amikor saját jószágait (hizlaló Marháinkat) hajtják oda, azok is bántás nélkül légynek.

297 „Hadgyuk azért és Paranczollyuk Kornádi címerképe az 1641-es pecsétnyomó alapján „Álláspontom a fentiekkel kapcsolatban az, hogy Kornádi az öreg hajdúvárosokkal egyidőben vagy 1-2 évvel később kapott kiváltságot a többi, Körösköz-bihari, hajdúvárossal együtt. Ezt erősíteni látszik az, hogy Kőrösszakáll tatárok, törökök elől futó lakosságát 1608-ban Kornádi hajdúváros fogadta be. Ekkor a hajdúk vezetője Ercsey Lajos hajdúkapitány." Dr. Makai Sándor: Kornádi története és népélete. Békéscsaba 2001. 22. MOL OL P. 108. Fasc. K. No. 451. Rep. 33/a. Datum in Arce Nostra Varadiensi Anno Domini Millesimo Sexcentesimo Trigesimo Primo.