Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúk letelepítése és a második hajdúfelkelés

MlKEPÉRCS A következő, az Erdélyi Törvénytár által is hitelesnek tekintett hajdútelepítés Mikepércs városa. A mikepércsi telepítés azért érdekes, mert ide nem egyszerre, hanem több hullámban fognak fejedelmi kiváltságolással hajdúk települni, vagy legalábbis ittlétüket törvényesíteni. Nem az egyetlen ilyen hajdúváros, ahol ez történik. Báthory Gábor erdélyi fejedelem közvetlenül a Tamási telepítés után, immár Gyulafehérvárott, 1608. május huszonhatodikán kelt levelének erejénél fogva „egész és teljes hat elhagyott jobbágytelkünket, Mike perch nevű elhagyott birtokunkon, amelyek a néhai nemzetes Zekely Jakab magjának kipusztultával reánk (szálltak) és fejedelmi jogon adományunkká lettek", a „nemzetes és vitézlő Rosa Pál helyettes kapitánynak, Kovacz Péter kapitánynak, Bakó Gergelynek és Kozoros Miklósnak adományozta, összes hasznaikkal és bármely tartozékaikkal Mikepércs címerképe az 1700együtt. A nevezett hajdúvitézek ^an készült pecsétnyomó alapján Szilassy János kapitánysága alatt állottak, de a korponai kiváltságlevélben is szereplő Szilassy [Zilasi] János itteni letelepüléséről a forrás nem tesz említést.

249 Mindenestre feltűnő, hogy Szilassy János kapitánysága alatti katonák, akiknek tulajdonképpen a nagyhajdú városok területén kellett volna letelepülni, immár visszatérően bukkannak fel a Biharban telepítettek között. Nemesítésről megint csak nem esett szó, de a fentiekből egyértelmű, hogy a letelepítettek nemes személyeknek számítottak, s a jobbágytelkek nemesi Szendrey I. i.m.; MOL F 1 Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii 8. kötet - 205 - 205b. o.