Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúk letelepítése és a második hajdúfelkelés

BEI^TTYÓÚJFALU Berettyóújfalu telepítése néhány nap múlva következett. Ide Báthory Gábor 1608. május 23-án a Nadányi Gergely parancsnoksága alatt álló 100 hajdúvitézt telepítette. Rendkívül kár, hogy eredeti oklevél nem maradt ránk, mert a rendkívül kivonatolt királyi könyvekben lévő másolatból ettől sokkal többet nem tudunk meg. Egy bizonyos! Itt részbirtok adományozásáról van szó, s Újfaluba később is történtek telepítések és adományozások. Az is bizonyos, hogy a Báthory Gábor telepítése fejedelmi joggal történt, tehát ugyanolyan feltételekkel, mint a fentebb említett többi hajdúváros esetében. Tehát „ugyanúgy egész és teljes királyi jogunkat, ha azon stb. részbirtokokra vonatkozóan bármiképpen is fennáll. Összes használataikkal, valamint bármely tartozékaikkal együtt, tudniillik a szántóföldekkel stb., általában pedig bármely használataik és tartozékaik teljességével" adományozta.

242 Nadányi /Ladányi/ Gergely (11614). Nemesi származású hajdúkapitány, akinek a családja a középkorban Békés vármegye egyik legtekintélyesebb famíliája volt. 1604. okt. 15én elfogta Pezzen ezredest, novemberben előtte nyitott kaput Sárospatak. 1608-ban Báthory Gábor többször adományban részesítette, de elpártolása miatt 1612-ben jószágait elfoglaltatta. Katonai szolgálataiért kapta 1607ben Forrófalvát. Jelentős birtokadomány volt Dalom (Bihar) megszerzése, Berettyóújfalu oroszlános címere az 1697-es (?) pecsétnyomó alapján 242 Szendrey I. i.m. 146