Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúk letelepítése és a második hajdúfelkelés
lyesen vállalt („Váradtól fogva Ecsedig" letelepíti őket), Bethlen Gábor és a két Rákóczy György pedig az újonnan keletkezett problémákat a fentiek szellemében és a kialakult gyakorlat figyelembe vételével, megoldott. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kortársi források a bihari hajdútelepeket egyértelműen Bocskai művének tekintik, s ezt a megállapítást a helyi közösségi tudat tovább éltette, különböző történeti munkák pedig az utóbbi néhány évtizedet leszámítva, azt tényként is kezelték. Az újabb munkák viszont arra hivatkozva, hogy a telepítést egykorú okleveles forrással nem tudják megerősíteni, ezt a megállapítást elutasítják. Vegyük sorra a rendelkezésünkre álló kútfőket! Bethlen Gábor fejedelemsége legkezdetén - 1614. nov. 22-én - a történeti kutatásba eddig be nem vont váradi hajdúk mentessége ügyében azt mondja, hogy kiváltságaikat Bocskai Istvántól kapták. 212 Bethlen Gábor személyesen is jól ismerte Bocskait, szűkebb politikai környezetében is otthonosan mozgott, állítása felett ezért nem lehet könnyen átsiklanunk. Ráadásul Bocskai István halála óta a fenti állításig nem telt el nyolc esztendő sem. A következő adat, amely Bocskai Istvánhoz köti a bihari hajdútelepek létesítését, 1626-ból való. A gyulafehérvári országgyűlés törvényei (1626 máj. 24. - jún. 17.) közt a III. articulusban olvashatjuk, hogy „a kik az jóemlékezetű Bocskai István fejedelemségében az országnak fegyverekkel szolgáltak, és a kiket azután való fejedelmek is megnemesítvén közikben telepedtek és fegyverekkel szolgáltak, ennekutána is azok maradjanak helyben." A fenti törvénycikk ezután rögzíti a Bihar megyei hajdúk fegyveres szolgálatának kötelezettségét, elrendeli, hogy össze kell őket írni, s azt, hogy a parasztembereket be ne merjék soraik közé fogadni. Ez a követelés korántsem szokatlan, a szabolcsi hajdúvárosok esetében is számtalanszor megismétlődő követelés. Ugyanakkor ez a törvény nem sorolja fel tételesen a hajdúvárosokat, ellenben megteszi ezt az Erdélyi Törvénytár (Approbata 212 „Meg tekéntvén azt, hogy mi hívünk az Vitézleő Fekete János Hadnagysága alatt, ott való Váradi Városunkban lévő Nemes Haydu Vitézek hazájok Szabadsága mellett sok szerenczeken, jo forgolódásokra nézve, Praecessorunktól (elődünktől) az boldog emlékezetű Boczkai Fejedelemtől nemesítenének meg és ezután is hazájok mellet jámbor hü szolgalttyokban, nem kételkedünk, mindenkor mikor az szüségh kíványa. Hadgyuk ez okon és Serio paranczollyuk, levelünk láttán , azokat az meg nevezet Fekete János Hadnagysága alatt lévő Nemes Haydu Vitézeket adóra ne erőltessétek és azért eőket ne háborgassátok" MOL Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára- Libri regii - 29. k. 413.0.
