Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúk letelepítése és a második hajdúfelkelés

ságban tartja" - panaszolták.

178 „A kallói és tokaji vitézeknek semmi más ellenségük nem volt, csak mi" - írták felháborodva. Sérelmezték azt is, hogy egyes főurak a birtokaikra beszállásolt hajdúktól jobbágyi szolgáltatások módjára adót akartak behajtani. Ez ellen Homonnai Drugeth Bálinthoz Hadházról keltezett levelükben határozottan tiltakoztak, mondván: ,,mi pedig szokatlanok vagyunk efféle szolgálathoz, holott gyermekségünktől fogva szablyánkkal esszük, kenyerünket."

179 Tény, hogy a hajdúk eleinte tárgyalások útján próbáltak birtokukba kerülni, de ugyanakkor kemény határozottsággal szögezték le azt is, hogy, „ha... pedig valaki torkunk verve el akarja venni a mi jószágunkat, mind kicsintői fogva nagyig elfogyatjuk az mi életünket az mienk mellett."

180 A tárgyalással megbízott hajdú követeket azonban Forgách Zsigmond elfogatta, s ez a kedélyeket érthető módon a pattanásig feszítette. Bosnyák Tamás füleki várkapitány szerint a leszállott hajdúság már 1607 júliusában „zsibongani" kezdett, s véleménye szerint ,,az füstölgő tüzet nem köllene piszkálni, a háborúságot könnyű kezdeni, de nehéz elvégezni."

181 Bár a második hajdúfelkelés kirobbantásának igen összetett okai voltak, aligha tévedünk, ha a döntő mozzanatot a kiváltságolt hajdúk ellen indított általános támadásban jelöljük meg. Függetlenül attól, hogy a bizonytalan magyar belpolitikai helyzet, Rudolf és Mátyás főherceg egyre inkább elmérgesedő ellentéte, Báthory Gábor egyre nyíltabb aspirációja Erdély fejedelmi süvegéért, Homonnai Bálint politikai ambíciói stb. kedveztek a felkelés kirobbanásának, nem valószínű, hogy a hajdúmozgalom akkora politikai nyomást tudott volna kifejteni, mint ahogyan az ténylegesen történt, ha nem tudják hátuk mögött a török hallgatólagos szövetségét. Forgách Ferenc és Dóczy András azt jelentették Rákóczy Zsigmond erdélyi fejedelemnek, hogy a felkelést „Nagy András az rossz áruló az budai passa practicájából indította Debreczenből az nagyságod birtokából".

182 Ugyancsak ők jelentették 1607. november tizenkettedikén, hogy Uo. 21. old 9 Komáromy András: A szabad hajdúkra vonatkozó levelek és okiratok. Tört. Tár 1900. 422, old. Kérik egyben azt is, hogy Kallót bocsássa kezükbe. °Uo. 1 Rácz I. i. m. 63. old. 109. jegyzet 2 Forgács és Dóczy Rákóczynak a hajdú mozgalmakról. Kassa. 1607. nov. 9. Arra is kérik Rákóczyt, parancsoljon rájuk, ha el nem oszolnak „Nagyságod is írjon mindjárást Rhédey Ferencz uramnak, menjen hozzájuk és hadja meg nekik, hogyha el nem oszlanak feleségeket, gyermekeket levágatja Debrecenbe." EOE V. Bp. 1879. 554. old.