Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Előszó

védői részben Nagykereki lakosai is voltak, legalábbis ami parancsnokukat, Egry Istvánt illeti. Úgy tűnik, a kereki hajdúk különleges szerepet töltöttek be több hajdútelep létesítésében is. Számos bihari hajdúhelyről kiderült, hogy onnan származó hajdúvitézt korábban Bocskai István egyéni címeres nemeslevéllel jutalmazott, s így értelmezhetővé vált az a korabeli vélekedés, amely ugyan oklevelesen nem bizonyítható, de amely makacsul tartotta magát, hogy ezen hajdútelepek Bocskai kiváltságolásai lennének. Általában elmondhatjuk, hogy az egyes hajdúvárosok keletkezését mélyebb összefüggésben ragadhatjuk meg, mint ahogyan azt az eddigi történeti irodalom alapján lehetséges volt. A könyv a bihari települések hajdúkorszakáról igyekszik egységes képet adni, integrálni s új forrásokkal kiegészíteni a történeti kutatás által eddig is feltárt számos részadatot. Fontos szempont volt, hogy mindezt a Partium történetébe illesszük be. E kérdéskör az Erdélyi Fejedelemség hatalmi viszonyaiban, Várad kulcsfontosságú szerepének megértésében megkerülhetetlen, Már Benda Kálmán kimutatta, hogy a Bocskai - kori hajdúság nem a töröktől valamikor régen elpusztított délvidéki területekről menekülőkből állott, hanem a Partium és az Alföld (Kunság) jobbágyikisnemesi népességéből, akiknek otthonát a viharos évtizedek feldúlták. A hajdúság már a szabadságharc kitörése előtt jelen volt Biharban, többek közt Bocskai birtokain is. Tudjuk, hogy a Bocskaiszabadságharc hajdúkatonaságának mintegy 30 000 főre tehető létszámának kb. harmadát telepítette le a fejedelem döntően a szabolcsi hajdúvárosokba, részint Biharba (Nagyszalonta-Kölesér). Tudjuk azt is, hogy a második hajdúfelkelés egyik kiváltó oka az volt, hogy a telepítésből és kiváltságolásból kimaradtak elégedetlensége párosult a kiváltságoltak felzúdulásával, amelyet viszont a magyar rendek támadása váltott ki. A szabolcsi hajdúvárosok társadalma sok szempontból érintett volt a bihari térségben, részben úgy, hogy a tisztek közül sokan egyéni nemesi telkeket kaptak, (Halasi Fekete Péter szoboszlói kapitány pl.), részben pedig úgy, hogy katonáik egyenesen a megült bihari hajdúvárosok lakói lettek, maguk pedig esetleg egy-egy itteni hajdú város kapi-