Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúság kialakulása

A vallási szempontot a hajdúk magatartásánál valóban nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Bihar megye ekkor gyakorlatilag tisztán református terület. Alvinczy Péter, Pázmány Péter leghevesebb és leghatalmasabb ellenfele például egészen biztosan hatással volt a hajdúmozgalomra. Alvinczi Péter, (Nagyenyed, 1570. k. - Kassa, 1634. nov. 22.) iskoláit Nagyenyeden kezdte, majd Nagyváradon tanult, azután pedig két ízben is ellátogatott a külföld nevezetesebb egyetemeire. 1599-ben, év elején hazajön, ekkor debreceni rektor, 1603 őszén nagyváradi első pap lett. Mint ilyen, 1604. február 22-én a bihari egyházmegyének esperese is. 1605 legelején, mivel Várad császári kézen maradt, Nagykerekiben lelkész, innen körülbelül egy év múltán Kassára ment magyar elsőpapnak. A közéletben is kivételes szerepet játszott, előbb Bocskainak, azután Rákóczy Zsigmondnak, majd Bethlen Gábornak legbizalmasabb híve. Valószínűleg ő volt szerzője a Bocskai védelmére kiadott Apológiának (1608.) is.

147 Bocskai hadainak rendtartása egyébként előírta a rendszeres hitéletet, már ekkor, s különösen a második hajdúfelkelés során a hajdúk érvrendszerében a protestáns szempontok kiemelkedően fontosak voltak. A nemzeti és vallási sérelmek a hajdúkra gyakorta és sokak által mondott ellenkező állítások ellenére komoly súllyal estek latba. Kutatásaink során került elő egy olyan nemeslevél, amelyet egy, a „diószegi" csatában részt vett hajdúvitéz kapott, név szerint Bogáthy vagy Zabó János.

148 A nevezett hajdúvitéz érdeme a „hit helyreállításért" folytatott harc (pro restaurationem religioni), jelesen a diószegi csatamezőn. Nem egyedül kapta nemességet, hanem Istvánnal, Mártonnal, Jánossal, valamit Pap Ilona nevű feleségével együtt. A Nyírségbe, Bogátra való Szabó János tehát családos hajdú, feleséggel és három gyermekkel, aki kezdettől részt vett a hadjáratban, s aki különösen kitüntette magát az álmosdi-diószegi Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Bp., 1977. Itt bővebb irodalmat is találni, akárcsak a Pallas Nagy Lexikona vonatkozó címszavánál is. Újabban Lukács Olga: Apologia et Protestatio. Hadtört. Közi. 2004. 4. sz. 1259 - 1272. Bocskai István - Kassa, 1606.07.18 - nemesség és címer adományozása. MOL F 1 Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 5. kötet - 26b - 27. o. Mellesleg az első olyan közhajdú azok közül, akik részt vett az álmosd-diószegi csatában, s a nevét, s valamelyest tevékenységét is ismerjük. A gyulafehérvári liber regius CD-Rom kiadása nevét tévesen olvasva Bogaczi- nak írja. Az ütközet helyszínének megnevezése azért érdekes, mert nagyhajdú adománylevélben Almosd szerepel, az újabb kutatások inkább Diószeg fel hajlanak. V.o. Gyalókay Jenő: A Bihar megyei hadjárat. Hadtört. Közi. 1928. 259-318. Leújabban a diószegi helyszínt fogadja el. Négyesi Lajos: Az 1604. évi diószegi és osgyáni ütközet. Hadtört. Közi. 2004. 4. sz. 1281 - 1287. Címerképe: Wappenbuch i.m.