A Nagykereki Bocskai várkastély történeti kiállítása ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)

KISMARJAI BOCSKAI ISTVÁN NEMZETSÉGE ÉS NAGYSÁGA SZABADSÁGHARCÁNAK KEZDETEI AZ EREDMÉNYEK Kiállításunk célja bemutatni az egyetlen azonnali sikerrel járó nemzeti szabadságharcunk fejedelmét, származását, kötődését a bihari, a partiumi és az erdélyi tájhoz, hazánk e mostohább sorsú feléhez, rámutatva, hogy a nemzet és a vallás ügye mellett mélyen elkötelezett egyénisége nélkül a magyar történelem e sorsfordító és nehéz időszaka, a mérhetetlen pusztulást hozó 15 éves háború kora (1591 - 1606) a magyarságra nézve sokkal súlyosabb következményekkel is járhatott volna. Az általa vezetett szabadságharc a vallásszabadság és a nemzeti-rendi jogok tiszteletére tanította a Habsburgokat. Ahogyan politikai végrendeletében írja „Szívem örvend rajta és Istennek érette nagy hálákat adok, hogy én ... az országot, mint édes hazámat, most mindenféle ellenségtől megszabadult állapotban hagyhatom." Mindez istenáldotta politikai és katonai tehetségének is köszönhető, amely a család, a fejedelmi rokonság révén bontakozhatott ki, s amely sokáig Fráter György örökségét felvállalva az ország egyesítését tűzte ki célként. Bocskai István, Báthory Zsigmond fejedelem (1588-1602) nagybátyja, 1592-ben Várad kapitánya, a törökellenes harc egyik vezéralakja lett. Hadvezéri és politikai tehetsége már ekkor kétségtelen volt. Politikai nézeteit 1603-1604-ben változtatta Bocskai István mellszobra nagykereki várkastély udvarán