A Nagykereki Bocskai várkastély történeti kiállítása ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)

ládja hamarabb hal ki, annak birtokait a másik szerződő fél örökölje. A kihalás viszont az Artándyak sorsa lett. Bocskai ennek a szerződésnek alapján már 1579-ben próbálta megszerezni Nagykerekit. Ezt követően a viszonylag kicsi várkastély erőteljes átépítésére került sor. 1583-1599 között, azaz több mint másfél évtizeden keresztül folytak az építési munkálatok. Megerősítették falait, védelmi rendszere némileg korszerűsödött. A legnagyobb védelmet azonban a környező vizenyős terület jelentette, amelyet tudatosan is kihasználtak. A vár Bocskai-szabadságharcban betöltött szerepére a 2. teremben lévő makett bemutatásánál kerül sor. A gyermektelenül meghalt Bocskai birtokai közül Kereki unokaöccsére, Báthory Gáborra szállt. Halála után Bánffy Dénes özvegye, somlyai Báthory Anna lett Kereki birtokosa. 1611-ben Nagy András hajdúgenerális csapatai foglalták el. 1614-ben Kereki uradalmához tartozott Konyár, Kába, Kaza, Gyapol, Harsány, Kerekegyháza, Kovácsi, r r Pályi, Hencida, Hódos, Szántó, Ádám, Artánd, Keresztes, Etely, Bedő, Félegyháza, Sas, Ladány, Okány, Környe, Püspöki, Kismarja, Királyrété, Micske, Bozsaj, Újfalu, Várvíz, Közepes, Hantfalva, Bárdfalva, Tormafalva, Alsó és Felsődarna, Térje, Szőkefalva, Poklostelek, Láz, Sánci, Terebes, Papfalva, Szentlázár, Király. Bethlen Gábor jóvoltából rövid ideig Illésházy Gáspár volt zálogbirtokosa (1628). Bethlen István, majd veje, Zólyomy Dávid volt az úr Kerekiben. Bethlen birtoklásának emléke a kereki református egyház gazdagon aranyozott ezüst kelyhe, iktári Bethlen Istvánra utaló felirattal és 163l-es évszámmal. 1649-ben Kővár börtönében halt meg Zólyomy Dávid, ám özvegye megmaradhatott Kereki és Micske birtokában. A Zólyomy család kihalása után Kereki kincstári birtok lett. 1660-ban a II. Rákóczi György elleni büntetőhadiárat Az albisi Zólyomiak J &J J címere során Szejdi pasa tatár csapatai Pocsajnál átkelve a Berettyón 7