A Nagykereki Bocskai várkastély történeti kiállítása ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)

nyakvért egészen az ellenzőig megy és így egyúttal a halán­ték- és fölverteket is alkotja. A hosszúkás, két hegyes csúcs­ban végződő pajzs elyptikus alakú s ha­sonló díszítésű a vér­tezethez s középen egy nagy bordás gombbal ékített tizenkét ágú csillag van reá alkal­mazva. XVII- ik szá­zad. A bécsi udvari fegyvergyűjtemény­ből.'" (Szendrei Já­nos). Ausztria 1933­ban, mint magyar vo­natkozású műtárgyat átadta a magyar ál­lamnak. A legutóbbi időkig a Magyar Nemzeti Múzeum ál­landó kiállításában volt látható. Talán fla­mand munka. A 18. sz. tablón láthatjuk Bocskai fe­jedelmi portréját a következő felirattal. STEPHANVS BOCHKAY DE KISMARJA PRINCEPS TRANSSYLVANIÁÉ PARTIVM REGNI HVNGARIAE DOMINVS, ET SICVLORUM COMES ANNO MDCV; azaz kismarjai Bocskai István, Erdély fejedelme, a Magyar Királyság részeinek ura és a székelyek grófja. 1605. A cím­zés az erdélyi fejedelmek szokásos titulusa. A tablón lát­hatjuk Bocskai fejedelmi aláírását; Stephanus m.(anu). p.(ropria), azaz István, saját kezével. Az uralkodók ugyanis nem használták családnevüket. E tablón láthatjuk színes felvételen Bocskai koronáját. A török szultán felségjelvénynek szánt ajándékát Bocskai előbb maga kérte, utóbb azonban nem volt hajlandó hatalmi Hajdú díszvértezet az ezredévi ki­állításon. Szendrei János után 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom