A Nagykereki Bocskai várkastély történeti kiállítása ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)

t csuporsisakot, amelyet több darab páncélból szegecseltek, lapos lemezzel fedtek. A szem magasságában egy-egy bevágás biztosította a kilátást. A sokkal nagyobb csöbörsisak jó száz évvel később jött divatba. Nagyobb, nehezebb volt a csuporsisaknál, ezért a vállakra nehezedett, s a fej szabadon foroghatott benne. Osszeszegecselt páncéllemezek alkották, szemnyílásai a csuporsisakéhoz hasonlítottak. A csőrsisak egy évszázaddal később, a 14. század végén - 15. század elején vált divatossá, s szintén a vállon viselték. Alsó, a nyakat takaró része felívelt a szem magasságáig, ahol csőrszerüen előreállt. A csuporsisak a 13., a csöbörsisak a 14. századi, a csőrsisak a 15. századi és későbbi címereken fordul elő, s ugyancsak a 15. századtól szerepelnek a tornasisakok is. A pántos vagy nyílt sisaknál a csőrsisak csőre helyén többnyire öt-hét pánttól takart arcrész látható. Később a függőleges pántok mellett vízszinteseket is alkalmaztak, s így jött létre a rostélysisak. A magyar heraldikában a címer korára lehet belőle következtetni, rangjelző szerepe nálunk nem alakult ki. A hajdúcímer sisakja tehát korának jellegzetes címertani sisakformája. 8. RANGJELZŐ KORONA Európában a 17. századtól jelennek meg, s hamarosan nálunk is meghonosodtak. A magyarországi gyakorlat úgy fejlődött ki, hogy a nemesek ötgyöngyös, a bárók hét-, a grófok kilencgyöngyös rangkoronát használhattak. A gyöngyök helyett lomb alakúra kiképzett vagy függőleges koronaágak is szerepelhettek. A nemesi címereslevelek leírásában szereplő „királyi korona" a címerrajzon többnyire három- vagy ötleveles sisakkoronaként fordul elő, s a hajdúcímer „királyi" koronáján is ezt, tehát a nemesség jelzését kell értenünk. 9. SZABLYÁT FORGATÓ, ÉNEKLŐ HAJDÚVITÉZ Az oklevél leírása szerint a királyi koronából „egy megaranyozott karddal övezett és borostyán füzérrel felékesített vitéz kiemelkedvén és jobb kezében meztelen kardot, bal ke48