A Nagykereki Bocskai várkastély történeti kiállítása ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)

volna. 1928-ban belső oldalához még mindenféle gazdasági épület támaszkodott. A fal keleti oldalán - tőle 20-25 lépésnyi távolságban - a Kis-Körös medre folyt; a többi homlokzatot széles és mély árok vette körül, amelybe hajdanában a folyó vizét bocsátották, s így szinte mocsárvárrá tették. Mint Bethlen írja, inkább a természet, mint az emberi kéz tette erőssé ezt a várat. A legnagyobb védelmet tehát a környező mocsaras, vizenyős terület jelentette. Bocskai szabadságharcának kezdetekor az első hadi események a vár alatt történtek. Az 1604. október 3-án Kereki alá érkező Concini váradi alkapitány néhány kisebb ágyút is hozott magával Váradról, azonban ezek az „aprócska lövőszerszámok" nem voltak alkalmasak arra, hogy rohamozásra alkalmas rést üssenek a falakon. Annál hatásosabban lőtték a támadókat a védők szakállas puskáikkal és egyéb lőfegyvereikkel. Mivel könnyűszerrel visszaverték a rohamot is, s látva a támadók viszonylag csekély létszámát, nem késlekedtek az ellencsapással sem. A várból kitörő védők váratlan rohama elsöpörte a támadókat. Örvéndy Pál, nagykereki kapitánya, a későbbiekben is Bocskai meghitt embere, ugyanis felkészült az ostromra. Egry Istvánnak Kölesér romjai között tanyázó 300 szabadhajdúját szolgálatába fogadta, s ezzel a védők száma nagyjából kiegyenlítetHajdú puskával, lovas hajdú kopjával, szablyával 26