Bakó Endre: "Magyarok Mózese, hajdúk édesatyja" (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)

A háromszázadik évfordulón

KOZMA ANDOR Bocskai (A hajdúböszörményi díszülésen elmondott költemény.) Szeretet és Béke jóságos Istene! Zönghet-e dicsedre szilaj hadi zene? Mert imé, riongnak harcok harsonái, Vonulnak hadrendben Bocskai katonái: Nyalka huszár ménen, kemény hajdú gyalog. Döng a föld remegve... Előre magyarok! Előre, csatára, akinek még drága Isten igazsága, lelkek szabadsága! Hősi, hadi hangok... S amint égbe hatnak, Föllege gyűl boltján bús, nagy borulatnak. De a föllegrésen égi fény sugara Özönével tűz le Bocskai sisakjára. Ez, mint a kelő nap szikrázik és lángol, Világot vesz tőle mind az egész tábor Szeretetből gyúlt ki e sereg harcvágya, Békéért csatázik, - Isten is megáldja. Maga a keresztyén türelem s alázat, Mely itt szent hitéért zsarnokára lázad. Mennyi kőhajítást viszonzott kenyérrel! Hány sebe boszútlan fecskendé be vérrel! Űzve nézett vissza háza dúlt romjára, Egyedül az Isten volt még erős vára — S ebben is támadják?... Már ezt föl nem adja, Ezt megvédi vassal, erre gyűlt a hadja.