Bakó Endre: "Magyarok Mózese, hajdúk édesatyja" (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)
A kortársak szemével
8. Jüvel hamar, jüvel hozzám én Krisztusom, Leikömet, elmémet tenéköd ajánlom, Bágyadt testöm penig az földnek megadom, Halálom óráján mindönnek ezt mondom: 9. Szerető fiaim, urak és köznépek! Kik én végórámon mastan jelön vagytok: Fölötte jó néven veszem szolgálattok — Kik nagy zokogással atyátokon sírtok. 10. Testöm sok kínokkal noha rakva vagyon: De eszöm és elmém nyilván helyén vagyon, Királyi koronám előttetek vagyon — Tündöklő zászlómat tireátok bízom. 11. Vögyétök föl gondját kérlek, országomnak, Helyt adjatok urak az én intésömnek, Úgy adjon jót isten, urak, magatoknak. Immár véget vetők mérög-nyavalyámnak. 12. Az hatalmas isten titokét megáldjon, Intésömmel együvé Erdélyben bévigyön, Mindön utatokban tiveletök legyön — Mindön tanácstokban szrencséssé tegyön. 13. Ne még, immár lelköm vidd el én Krisztusom, Mert bágyadt testömben immár nem tarthatom, Te szent országodat add meg neköm látnom, Nagy szép dicsőségben veled imádkoznom. 14. Az ezörhatszázban és hét esztendőben Jó fejedelmünkhöz való könyörgésben Az szép kikeletkor büjtnek közepiben Szörzék ezt versökben az Szent Jóbnak napján. 1 ' Május 10-én
