Bakó Endre: "Magyarok Mózese, hajdúk édesatyja" (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)
Bocskai István alakja a magyar szépirodalomban
tonai műszót használt. Több helyen versidézetek, főleg egykori németcsúfolók, virágénekek, rigmusok, sőt Rimay-parafrázisok tarkítják előadását. Rimayt egyébként a fejedelem hűséges emberének, s Tolvay jóakarójának álltja be. Bocskai szabadságharcának mindmáig legnagyobb szabású prózai mementója Szántó György Hajdútánc c. regénye, mely az első kiadásban, 1942-ben három kötetben, ezer oldalon jelent meg. A regény második kiadására 1970-ben került sor, ekkor egy nagyalakú kötetben jelentették meg 803 oldalon. A könyv 1942-ben nagy visszhangot váltott ki, számos kritika és ismertetés jelent meg róla. Az érdeklődés részben az áthallásoknak volt köszönhető: már egy éve folyt a második világháború, amelybe a német fasiszta hatalom sodorta Magyarországot. 1970-ben is igyekeztek az áthallhatóságot tudatosítani, ekkor a Habsburg-ellenes magyar-román fegyverbarátságot emelték ki a regény mozgalmas anyagából, tanúnak idézve magát Petru Grozát is, akinek Szántó György 1945-ben megküldte regényét. Az író Bécstől és Prágától Erdély délkeleti sarkáig mutatja meg a XVI. és XVII. század fordulójának világát. Miksa és Rudolt császári udvarát, Báthory Zsigmond és Basta generális véres Erdélyét, az ország sorsát, Bocskai környezetét, harcait. A hatalmas kompozíció, amelyet gondos kutatómunka előzött meg, (a vak író ezt csak felesége és mások segítségével végezhette el), rengeteg szereplőt mozgat. A tényanyagot ügyesen forrasztotta egybe a fikcióval, amelyhez patinás nyelvhasználat társul. Szántó ezen a téren is mértéket tartott, a regény olvasásához nem kell szótár, legfeljebb itt-ott magyarázat. Az újabb kutatások egyes vonatkozásokban azóta módosították a regény tényeit, de ez a mű belső igazságán mit sem változtat. Szántó például Rimayt a fejedelem hűséges hívének ábrázolja. Említsünk meg azonban egy zavaró mozzanatot: az író a regénybeli Rimaynak tulajdonítja az egyik legszebb siratóéneket. (Én, Kátai Mihály stb). Mindez azonban nem csökkenti az opus esztétikai értékét. Az egykori kritika jobbára dicsérte Szántó György nagyszabású vállalkozását, de nem hallgatta el, hogy a sok cselekményszál nem tudott teljes egységbe simulni. Báthory Zsigmond a főszereplője, Bocskai csak szekundánsa Nagy Jenő Sárkányfogak között c. (1942) értékes regényének. Számon szokták tartani a Bocskai-regények között Passuth László Sárkányfog c. regényét is, s nem alaptalanul. A Sárkányfog ugyanis Báthory István halálával indul, s végigkíséri az aberrált Báthory Zsigmond életét egészen Báthory Gábor uralkodásáig, így természetesen érinti Bocskai szabadságharcát, életművét is, de
