Bakó Endre: "Magyarok Mózese, hajdúk édesatyja" (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 4. Debrecen, 2004)

Emlékezés a fejedelemről és tetteiről

fántom-fánt... Hiszen magad is mondtad: akkor a német is másként néz ránk. Másként bizony, s fut előlünk, hogy utol se érjük. Majd akkor szeppen meg igazán, ha mindenfelől hírét veszi: gyűl a nemesség Bocskai táborába. Akkor tudni fogja, hogy nem csupán vasvellás, bunkós, cséphadarós parasztokkal ütközik majd, hanem valóságos haddal, amelynek ruhája, ágyúja, puskája van. Mert az urak pénzt hoznak, fegyvert, lovat, katonát. Háborúzunk öcsém, nem téli jártatásra hoztuk ki a lovakat! Kurjantással, éjszaki lopakodásal, görcsös botokkal nyerhetünk egy csatát, talán kettőt is. Kardforgató dicső hajdúkkal ötöt akár. De háborút? Emeld föl a fejed, Balázs, nézz távolabbra, ne mindig az inged elejébe dörmögj. Ha most megállnánk egynéhány győztes csata fényénél sütkérezni, észrevétlen veszítjük el a háborút. Erősödnünk kell mindig, hogy érezze a német: hadsereg áll szemben vele. Féljen az ellenség, reszkessen, amikor csatába ereszkedik. Ez már fél győzelem! LIPPAI: Félt az tőlünk is, nagyuram én láttam. Cak nemrég Sebesnél is, azelőtt Sajószentpéternél, amint megfuttattuk őket... BOCSKAI: Tudom, és mindenki tudja: nagy-nagy győzelmek voltak. Hiszen nem itt állnánk, ha akkor nem így történik. De itt sem állhatunk tovább. Mennünk kell. S az utak nélkül nem indulhatunk, mert félkarúak lenénk. Csonkák! Erted? LIPPAI: Növeszthetnénk akár három másik kezet... BOCSKAI: Bolond vagy? LIPPAI: Erősödhetnénk magunkfajtával is, nagyuram... BOCSKAI: Rongyos van már elég... LIPPAI: Nem jól gondolja, uram. Mert abban nagyságodnak igaza van, hogy a nemes urak fegyvert, lovat, zabot is hoznak, hogy birtokukat, marhájukat védjék. Nagyságod mondta ugyancsak: az lát jól, aki nagyobb darabot lát a hazából. Ezek mindjárt fölfújták a tollúkat nagy büszkén, hogy úgy van, igaz, vagyis mink vagyunk azok, mert nagy darab a miénk az országból, hát nagy darabot látunk... Pedig rosszul gondolták. A hazát, az egész hazát csak az védheti teste vérével, akinek abból egy szobányi sincs kimérve. A szegény, a semmivel sem bíró szegény, nagyuram. Csak az tud ka-