Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
Mitzbán monda
A parentáló prédikációkból többen is - Pósaházi, és Diószegi is ÍV. Béla korára datálták a mondai eredetkort. Ekképp vélekedik erről a táblázatbeli összevetésben nem említett Bethlen Farkas is, aki az általa írt História de rebus Transsylvanicus című munkájában 126 - figyelembe véve az összehasonlítás alapján létrejött szövegegyezést - azt kell mondanunk, hogy a históriai alapok tekintetében sem tudjuk azt teljes bizonyossággal szétválasztani a korabeli - Alvinczy, Czeglédi, Pósaházi, és Diószegi írásai közül. így nem vállalkozhatunk az elsőség megítélésére sem, mivel Bethlen írásának keltezését a szakirodalom sem tudta eddig pontosan behatárolni. 127 Annyi azonban bizonyos, hogy írása a mondai történés eredetkorának meghatározását tekintve [IV. Béla kora], konkrét egyezést mutat mind Pósaházi (1673), mind Diószegi (1674) változatával. A népi megnyilatkozások közül egyetlen esetben találunk csak utalást ettől eltérő meghatározásra, esetünkben a török időkre. Azonban ebben az esetben sem a konkrét török elleni harcokra kell gondolnunk, sokkal inkább a Habsburg-ház ellenreformációs törekvéseire, mely ellen Bocskai szabadságharca is irányult. Ennek legpregnánsabb képviselőjeként tekinthetünk Pósaházi Jánosra, aki az „eredetidőt" - a tatárjárás, így a hajdani sárkányölő hősök korát - és az „új" ellenség - a Habsburg-ház - hatalmi törekvéseinek ellenálló szabadsághős alakját és idejét fűzi össze a monda történeti bevezetőjében. Az eredetmondaként aposztrofált mondai történés kulcsfontosságú eleme a mondai főhős kérdése. Míg a Szamosközy által képviselt történeti história és a parentáló prédikációk a történeti hitelesség kedvéért, és annak alátámasztása érdekében a mondai eseményhez hiteles történeti személyt kívántak társítani - ezzel is mintegy erősíteni próbálva a valós történeti alapot -, addig a néphagyományban fellelhető mondai változatokban a mondai főhős személye sohasem konkrét. Míg a mesejellegüvé vált mondai alapokban - a mesei morfológiának megfelelően - már királyként szerepel, addig a népmondai hagyományokban, immár nem egy hitelesíteni kívánt, és legfőképp nem nevesített, történeti személyként szerepel, hanem hadvezérként, vagy éppen vitézkapitányként. Lásd: BETHLEN Farkas 1782-1793. 327-332. p. IMRE Mihály meglehetősen nagy intervallumban helyezi el Bethlen Farkas írásának keltezését, nevezetesen az 1670-es évekre datálja az írást. Lásd: IMRE Mihály 1988. 36. p.
