Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Mitzbán monda

A fentebbi sémával csupán csak azt akartuk bizonyítani, hogy a népi hagyományozódás mondai rendszere mennyire rugalmas, és egyben minden korban újraéledő, újraéleszthető forma marad. Főként aktualizálódott e hagyomány Hadház (Hatház) eredetmondája kapcsán, melyben a hadak háza, hat ház fogalmak is összecsengést mutatnak. Nyilvánvalóan ezen azonos felhangok a mondai átértelmeződés során is szerepet kaptak, mint a hajdúk letelepítésének motívuma. így, - mint azt már korábban is kifejtettük - a vizsgált monda pregnáns példája és képviselője annak, miként vált, illetve válhat egy hajdan még meglévő egyetemes mítosz egyszerre több nép, és nemzetség eredetmondájává, s miként alakul át az a későbbiekben - egy adott korszak történéseinek megfelelően - a vizsgált ország történelmi eseményeit, illetve annak tudati tartalmát is megörökítő néphagyománnyá. Jelesen azt példázza, hogy miként vált egy hajdani ősmítosz a magyar nép körében a XVII. század első felére kizárólag a Bocskai család genealogikus hagyományává. Magját - a csodálatos gyermekszületést, s a majdani megmenekülést kibővítve a Bocskai-hagyományban jelenlévő hazafias, protestáns felhangokkal, és a folyamatosan jelenlévő németellenesseggel - a hajdani „Micbán mondát", a nép a hajdúk eredetmondájává is avatta. A hajdani hajdúhadházi templomerőd