Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Mitzbán monda

szokott ponyvái feszültségkeltés elemeként nem hogy megismétli - fo­kozva a hallgatóságban az együttérzést -, de éppen a mondai előképpel ellentétesen, attól eltérő hagyományt közvetít, mely hagyomány átvezet a mesei elemek világába, amelyben immáron csak hat gyermekről esik szó. E hat gyermek említése tovább tükröződik a leszármazási rend felfogá­sában is. Szamosközynél még nem említődik - értve ez alatt, hogy a le­származási táblázat hitelesítő volta itt csak másodlagos, s a mondai újjáé­ledés alapját sokkal inkább a csodás leszármazás tölti még ki -, ezzel el­lentétben Alvinczy - a hitelesítés miatt is - már szerepelteti a hét család leszármazására vonatkozó elméletet. Ezt a mondai változatot, prédikáció­jában szinte szórói-szóra átveszi Pósaházi is, de már - az egy évvel ké­sőbbi keltezésű - Diószegi nevéhez fűződő parentáló irodalmában is csak a Bocskai család eredetére hivatkozik. Az 1700-as évektől (Habokai, 1759) kezdve a mondai hagyományban kizárólagosnak tekinthető a hat gyermek mind közvetlen (hat gyermek, hat család), mind a közvetett (hat házhely, hat ház, hat kunyhó, hat falu) említése. A fentiek szerint könnyen kimondhatnánk, hogy Habokai oktató kátéja „természetes módon" - a tanítás erejével - hatott a későbbi népi formákra, de a káté mondai fonala sokkal inkább kötődik a történeti, így ­a historikus, genealogikus - alapokhoz, mint a hitelességet biztosító és elsődlegesen az arra támaszkodó monda elemeihez, mint a néphagyo­mányban meglévő népi alaptörténethez. A hajdú összetartozás-tudat és a monda népi változatának összefüggése és lehetséges tudati bővülése A monda történeti és népi változatainak összevetéséből láthatjuk, hogy a vizsgált monda - elkülönítve belőle a történeti hitelesség igazolása vé­gett beépített elemeket - olyan felépítettséggel, olyan mondai szüzsével rendelkezik, amelybe a nép - mintegy látensen beépítve -, megörökítette nemcsak Bocskai szabadságküzdelmeit, de az abban tevékeny részt válla­ló hajdúk élettörténetét is. Vizsgálódásunk kezdetén már feltettük a kérdést, miként kapcsolódhat a hajdúsági népmondák hat háza és hadi háza. Azt már biztosan mond­hatjuk, hogy a néphagyományban már korábban létezett a mondabeli hat ház és hajdúk összefonódása, hiszen mint azt a fentiekben is láttuk: a Ta­tár-féle ponyva is éppen ezen népi eredetből merítette tartalmát, bár két-

Next

/
Oldalképek
Tartalom