Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Kismarja vagy Kolozsvár?

híven ragaszkodtak Kun Lászlóhoz. KARÁCSONY János összefoglalásából megtudjuk azt is, hogy Simon cornes fiai közül ki tűnt ki legin­kább: „[Simon fiai] 1282-ben mindnyájan segítették őt [IV. Kun Lászlót] a kunok ellen vitt véres harczban s két fölfegyverzett kunt elfogván, azo­kat a király elé vezették. De különösen kivált közülök I. György, a Sóvári Sós család őse. Végig küzdötte jóformán az összes, Kún László idejében folyt háborúkat, majd mint alvezér, majd mint önálló hadvezér." 76 A fentiek tudatában joggal gondolhatnánk, hogy a Micbánné mondája inkább köthető I. György nevéhez 77 , s így a Soóvári Soós családhoz, mint­sem a Bocskaiak ágához, akik a későbbi korokban is csak kevéssé tudták érvényesíteni jogaikat a család többi ágával kapcsolatosan. 78 Ennek elle­nére - mint azt a későbbiekben látni fogjuk - a Micbán monda elsősorban mégis a Bocskai családhoz kötődik. KARÁCSONYI János a történeti események ismertetésével olyan kulcs­fontosságú elemre is rávilágít, ami eddig elkerülte a kutatók figyelmét. Nevezetesen azt mondja, hogy a Micbán monda eredetének helyeként tekintett Baksa nemzetség egészen „a XIV. század közepéig csak hat és nem hét ágra, vagy családra volt oszolva. A többi családok későbbi elága­zások." 79 A fentiek szerint így arra a kettősségre - mármint a mondabeli hat, il­letve hét (iker) gyermek oppozíciójára - is egyszerű magyarázatot talál­hatnánk. Mint azt az okleveles adatok is bizonyították, hiába is keresnénk a mondai Micbán alakjának történeti megfelelőjét, azt csakúgy nem talál­juk meg, mint a mondai Bátor Opos 80 valós történeti alakját. Mindkét személy egyszerre mondai és egyszerre történeti, egyszerre egy a kettő csakúgy, mint az ikrek, éppen ezért vált (lett) mindkettő emberfeletti tu­„Márk fia Lóránd s ennek rokona, Geregye (Gerge) ellen Finta vezérlete alatt harczolt, s Geregyét ő fogta el; a morvamezei nagy ütközet előtt egy kémlelő portyázást hajtott végre nagy sikerrel s ez alkalommal 3 csehet, a nagy ütközetben, pedig 9 csehet fo­gott el." György a hód tavi csatából sem hiányzott. Lásd: KARÁCSONYI János 1900. 160. p. A Mikszáth Kálmán által Sóvárról feljegyzett népies változat már a fent megnevezett Györgyhöz köti e neves hadicselekedeteket. Lásd: MIKSZÁTH Kálmán 1890. 170-175. p. CSIKÓS Zsuzsanna említi meg, hogy Jókai Mór is a Soósok őseinek hadi­tetteihez köti a mondabeli Micbánt, ugyanakkor mindenben Alvinczi változatát köve­ti. Lásd: CSIKÓS Zsuzsanna 1993. 82. p. Lásd: KARÁCSONYI János 1890. 123. p., illetve lásd még: 1900. 166-167. p. KARÁCSONYI János 1900. 167. p. Ide lásd: SZEKERES Gyula 2004. 184-220. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom