Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
A „Bocskai-nyereg”
Mint a fentiek is mutatják, a népi emlékezet sohasem támaszkodhatott az írásos történelem átörökítő hatására, így az orális hagyomány kiegészült az ősibb gyökerekre visszavezethető „képírás" gyakorlatával. Azokban a helyzetekben és korszakokban, amikor a néphagyomány számára a verbális közlés szabad áramlása is akadályoztatva volt, akkor az átörökítés biztosabbá tétele érdekében a képi megfogalmazás, a képírás még mindig lehetővé tette ezen értékek átmentését. A nép képírási tevékenysége a későbbi korokban is megőrizte átörökítő jellegét, viszont két élesen különválasztható oldalra bomlott. Ugyan mindkettőt a „naiv művészet" címszó alatt kezeljük, de míg az egyik, megőrizte jelképi fogalomrendszerét, addig a másik „csak" az orális hagyomány - tényleges képi formába öntése által annak - dokumentatív megerősítését képviseli. Ez utóbbi formai megörökítés csoportjához tartozik az ún. Bocskai-nyereg hagyománya is. A „BOCSKAI-NYEREG" A korábbiakban már szóltunk Bocskai arany nyergének zsákai emlékezetéről, melyet csak az újkori - talán erőltetett - hagyományok körébe kell utalnunk. Lehetséges alapjaként kell megemlítenünk a történeti események azon elemét, mikor Bocskai 1605-ben - erdélyi hadjárata megkezdése előtt - családi kincseit Nagykereki várából, a biztonságosabbnak vélt zsákai várba szállíttatta. 644 A fentebbi nyereg népmondai létezésén túl az 1920-as években Hajdúszoboszlón még úm. kézzel fogható tárgyi bizonyítékkal is szolgált a néphagyomány, melynek jelentőségét csak a Bocskaitól kapott zászló hagyományával rokoníthatunk. A tárgyak - köztük a nyereg - Bocskai Istvántól való származtatásának tárgyiasult emlékét egészen 1930-ig kísérhetjük nyomon, mikor is az adott év júniusában a berlini Hegewald Filmvállalat - egy ünnepi felvonulás alkalmával készített filmjében - még megörökíthette mind a zászlót, mind a nyerget 645 , mely utóbbinak a rákövetkezendő időkben nyoma veszett. De a nyereg hajdani létezését a néphagyomány mellett a fotókópiák is megörökítették. DANKÓ Imre 2004. 14. p. GEÖNCZY József 1930. 489. p.
