Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
A megszabadító hős, és egy kenyérosztó tányér, meg egy ón borospalack összefüggése
adományozás e részlete, illetve az adománylevél nem volt közismert! Ezen magyarázat szerint az 1606-os adományozás után már 33 évvel később a szoboszlói hajdúk nem is ismerték a saját címerük elemeit? 2. - A hímző emlékezetből készítette a zászlót, vagy az előrajzoló, a címerképet ismertető tévedett! Ezek alapján azt is mondhatnánk, senki sem tudta mit készít, és mit tesz? 3. - „Ezenkívül az állatok bármelyike ismeretlen volt, tehát a tévedés fel sem tűnt a készítőnek vagy megbízónak. " Tehát, - a humanista műveltség korában - mindenki tudattalan, és tanulatlan volt, akik azt sem tudták, mi fán terem a tigris-, vagy párducbőrös kacagányl Az értelmezés nehézségét az okozza, hogy a látszólag egymástól eltérő állatalakok valójában egy azon lény különböző fázisokban való megnyilvánulása. Ez első hallásra talán túl merész kijelentésnek tűnhet, de ez nem volt mindig így. A régi heraldikában az oroszlán és a leopárd (tigris) még ugyanazon állatot jelölte. 631 Ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy az asztrális mítoszokban az Oroszlán kettős tulajdonságokkal bír, melyben mind a tigris végrehajtó, mind az oroszlán elkezdő és befejező szerepe is megnyilvánul. Az oroszlán az, „aki" helyre teszi a megbomlott egyensúlyt. Erre a különös kettősségre a legpregnánsabb példával éppen népmeséink szolgálnak, itt jelesen a sárkányölő hősök emlékezetét megörökítő Vízi Péter és Vízi Pál 622 mesei forma testesíti meg ezt a kettőséget, nem csak az ikerpár révén, hanem az oroszlán és tigris példáján keresztül. A sárkányölő hősök - a fény, a tavasz, az új élet kezdetének, az újjáéledő nap - mítoszának továbbélését, és továbbéltetését - a mesei formán kívül - a nép, történeti mondái által is átörökítette. Gondoljunk csak a Vid monda 633 , vagy az ún. veres barátok monda 634 tartalmi jegyeire. Ezt a mesei és egyben mondai sárkányölő hős fogalmát és formáját örökítette át a jelképek eszközeivel a Bocskai-zászló címerképe is. Azt a sárkányölőt formálva meg, amelyben az asztrális mítoszok alapjait láthatjuk. Azt a küzdelmet menti át, mely a Fény [a Nap] elrablója feletti győzelemmel zárul, hogy - ab ovo- az örök körforgás érintetlen maradjon, mert megszűnésével együtt a világ rendje is felbomlik. dikai képletben, különösen állatmotívumú czímerképen." Lásd: BEVILAQUA Béla 1913. 3. sz. Lásd: ÁLDÁSY Antal 1923. Lásd: BENEDEK Elek 1988. 431-440. p. A Vid monda történeti korba helyezett változatának elemeit és annak részletes vizsgálatát lásd: SZEKERES Gyula 2004. 184-220. p. A veres barátok monda történeti hátteréről lásd: SZEKERES Gyula 2004. 244-261. p.
