Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

A rejtélyes „Bocskai-zászló” és a szoboszlói címer

Valóban csak elméletről kell beszélnünk, mert a valóság nem támasztja alá Geönczy állítását! A javítás kapcsán két lényegi elemet kell kiemelnünk, az egyik éppen a lovas kardhüvelye

613

, melyről valóban feltételezhetjük, hogy az azon lévő aranyszálakat ekkor távolították el belőle. A kardhüvely aranyszálainak kibontásának történetét a néphagyomány már korábban ismerte, ezt közölte Szívós 1895-ben: „... a hüvely valaha feketével és arannyal volt hímezve, a derék czifra lovasok pedig akkortájban teljességgel nem szerették a fekete-sárgát, hát az aranyszálakat, bicska heggyel kifeszegették belőle."

614 Petrányi Pál által készített fénykép (Hajdúsági Múzeum, Hajdúböszörmény) Azonban 1895-ben még ez az egyetlen sérülés a zászlón! Akkor, hogyan lehetne szó a tigris kezében lévő fecskefarkas zászlón lévő madáralak hiányáról 1849-ben! A meglévő madáralak egyébként jól látható a Vasárnapi Újságban megjelent felvételen [1895.] is, de ha a bizonyításhoz ez sem lenne elég, akkor már bizonyító erővel kell hatni annak a fényképfelvételnek, mely nem azonos az újságban közölttel, hanem attól sokkal későbbi. A zászlóról készült - a Hajdúsági Múzeumban őrzött eme felvételen még egyértelműen látszik az egyfejű madár képe. 3 Geönczy itt is terminológiai hibát vét, mikor a hagyomány szerint korábbi történeti korba, az 1606-ra keltezett zászlón lévő lovast labancnak mondja. 4 Lásd a korábban már említett újságcikket: Szívós Béla 1895. 179. p.