Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
A rejtélyes „Bocskai-zászló” és a szoboszlói címer
Szinte csodálatos, hogy ez a háromszázados zászló, annyi hadjárat és viszontagság közt is, majdnem teljesen épen megmaradt, s csupán a bojtjai és rojtja hiányoznak, azután meg a pánczélos alak kardhüvelyén látszik egy kis sérülés; igen mert ez a hüvely valaha feketével és arannyal volt hímezve, a derék czifra lovasok pedig akkortájban teljességgel nem szerették a fekete-sárgát, hát az aranyszálakat, bicska heggyel kifeszegették belőle." 608 Az eredeti címerleírással szemben itt csupán egy esetben - az eredeti leírásban szereplő: „lánggal égő alak" értelmezési nehézségéből fakadóan - mutatkozik eltérés. Helyette már itt is a lángdíszítésű pajzsról tétetik említés! Alapvetően fontos momentum, hogy az /595-ben készült leírás szerint a zászlón csak egyetlen sérülés található, mégpedig a lovas kardhüvelyén. Ez a megjegyzés az „átírás" folyamatának reprezentálásában még rendkívül fontos szereppel fog bírni! A fentiekben már többször említett „átírás-újraírás" menetének fordulópontját és egyben alapját a BOLDISÁR Kálmán által 1906-ban készült zászló- és címerelemzés nyújtotta. Ez az „elemzés" évtizedeken át - kitörölhetetlenül - rányomta bélyegét a későbbi nemzedék „elemzési" kísérleteire, melyek - az önálló véleményalkotás hiányában - csupán az előd által örökérvényűnek tartott tézisek szolgai utánzásában merültek ki. II. Mint azt elemzése mutatja, Boldisár sem tud mit kezdeni a [flammae ardentis figura] jelképi értelmével, hol „aranyos lángszerű alak"-nak, hol „égő láng alak"-jának mondja a pajzs „díszítményét". Azonban, csak innen kezdődik a valódi „átírás tudománya", mint mondja: „...a zászlón lévő aranyos lábú sas, ráutalás nélkül is a zsákmányul esett császári hadijelet mutatja" Valóban ráutalás nélküli az amit mond, mert a tigris jobbjában tartott zászlón lévő madáralak korántsem a császári sas leképezése. Már csak azért sem lehet zsákmányul szerzett zászló, mert a győzelem jeléül, mindig a győzedelmesek zászlóját emelik a magasba, sohasem a legyőzötteket! 609 Szívós Béla 1895. 179. p. Erre az adományozott címer leírása során maga Bocskai is utalt: „a győzelem jeléül ... jobb lábában pedig vörös zászlót tart, melyen egy természetes színű sas, felemelt csőrrel, kiterjesztett szárnyakkal, aranylábakon állva szemlélhető." Még csak nyoma sincs arra való utalásnak, hogy azt a császáriaktól vette volna el!
